Ki gondolta volna 1841-ben, mikor megjelent nyomtatásban a világ egyik első krimitörténete, Edgar Allen Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című remekműve, hogy százhetven évvel később e meglehetősen szűk eszköztárral, és szigorú keretekkel bíró műfaj ilyen hihetetlenül sokrétűvé növekszik majd? Történelmi krimi, sci-fi krimi, hard boiled, kémregény, jogi krimi, orvosi krimi, és természetesen a most virágkorát élő „cozy mystery”, mely elhozta a bűnügyi regény népszerűségének újabb aranykorát. E történetekben ne keressük A bárányok hallgatnak mély pszichológiáját, és éjsötét hangulatát, itt a csavarokat és izgalmakat kötetlenebb, felhőtlenebb hangulat, és némi humor fonja ugyanis körbe, mely vélhetően világsikere egyik legfontosabb összetevője.
És ki is lenne e műfaj legfontosabb művelője? Természetesen az ember, aki televíziós műsorvezetőből lett a poszt-COVID időszakának írófejedelme A csütörtöki nyomozóklub című sorozatával, és aki most mégis félretette kedvenc nyugdíjas detektívjeinket, hogy egy vadonatúj párost mutasson be az olvasóközönségnek. A Gyilkosokra utazunk a szerző előző szériájához képest bombasztikusabb, kalandosabb utazás a rejtélyek világába, nem kevésbé emlékezetes szereplőkkel. Itt van nekünk Amy Wheeler, a testőr, aki egy magánszigeten vigyáz a világhírű krimiíróra, Rosie D’Antonio-ra, mikor az halálos fenyegetéseket kap, valamint apósa, Steve Wheeler, a már visszavonult, özvegy rendőr, aki csak élné a nyugdíjasok unalmas életét, míg menye újra harcba nem hívja. És persze itt van François Loubet, egy, a háttérben megbúvó, fantomszerű figura, aki a legjobb James Bond-gonoszok ördögi machinációit idézi, és aki valamiért biztosra veszi, hogy Amy Wheeler akadályt jelent céljai elérésében.
Ahogy persze megszokhattuk, Osman nem csupán egy olykor már-már rejtői magasságokba emelkedően humoros krimit írt, de nem rest mélyebb témákat érinteni. Steve és Amy kapcsolata a családi kötelékek fontosságát hangsúlyozza, különösen a generációk közötti együttműködés és támogatás jelentőségét, míg utóbbi alakján keresztül reflektál a modern társadalom biztonsági kérdéseire is, de terítékre kerül a közösségi média hatása és az a felületes élet, amit az influenszerlét biztosít, sőt, még a ChatGPT is megkapja a magáét.
Osman bizonyította, hogy kultikus debütsorozatán túl is képes maradandót alkotni, ezzel pedig mi, olvasók járunk a legjobban. Persze idén nem csak Osman szórakoztat minket: Ellery Adams megírta a Titkok Könyvklubja második felvonását az Elsuttogott szó címmel, melyben tovább bonyolódik Nora Pennington, a Csodakönyvek tulajdonosának élete; Jessica Fellowes A Guinness-gyilkosságokban újra elkalauzol az 1920-as évekbe; Finlay Donovan pedig eddigi legnagyobb kalandjára vállalkozik Elle Cosimano immáron negyedik kötetében.
Ki gondolta volna 1841-ben, mikor megjelent nyomtatásban a világ egyik első krimitörténete, Edgar Allen Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című remekműve, hogy százhetven évvel később e meglehetősen szűk eszköztárral, és szigorú keretekkel bíró műfaj ilyen hihetetlenül sokrétűvé növekszik majd? Történelmi krimi, sci-fi krimi, hard boiled, kémregény, jogi krimi, orvosi krimi, és természetesen a most virágkorát élő „cozy mystery”, mely elhozta a bűnügyi regény népszerűségének újabb aranykorát. E történetekben ne keressük A bárányok hallgatnak mély pszichológiáját, és éjsötét hangulatát, itt a csavarokat és izgalmakat kötetlenebb, felhőtlenebb hangulat, és némi humor fonja ugyanis körbe, mely vélhetően világsikere egyik legfontosabb összetevője.
És ki is lenne e műfaj legfontosabb művelője? Természetesen az ember, aki televíziós műsorvezetőből lett a poszt-COVID időszakának írófejedelme A csütörtöki nyomozóklub című sorozatával, és aki most mégis félretette kedvenc nyugdíjas detektívjeinket, hogy egy vadonatúj párost mutasson be az olvasóközönségnek. A Gyilkosokra utazunk a szerző előző szériájához képest bombasztikusabb, kalandosabb utazás a rejtélyek világába, nem kevésbé emlékezetes szereplőkkel. Itt van nekünk Amy Wheeler, a testőr, aki egy magánszigeten vigyáz a világhírű krimiíróra, Rosie D’Antonio-ra, mikor az halálos fenyegetéseket kap, valamint apósa, Steve Wheeler, a már visszavonult, özvegy rendőr, aki csak élné a nyugdíjasok unalmas életét, míg menye újra harcba nem hívja. És persze itt van François Loubet, egy, a háttérben megbúvó, fantomszerű figura, aki a legjobb James Bond-gonoszok ördögi machinációit idézi, és aki valamiért biztosra veszi, hogy Amy Wheeler akadályt jelent céljai elérésében.
Ahogy persze megszokhattuk, Osman nem csupán egy olykor már-már rejtői magasságokba emelkedően humoros krimit írt, de nem rest mélyebb témákat érinteni. Steve és Amy kapcsolata a családi kötelékek fontosságát hangsúlyozza, különösen a generációk közötti együttműködés és támogatás jelentőségét, míg utóbbi alakján keresztül reflektál a modern társadalom biztonsági kérdéseire is, de terítékre kerül a közösségi média hatása és az a felületes élet, amit az influenszerlét biztosít, sőt, még a ChatGPT is megkapja a magáét.
Osman bizonyította, hogy kultikus debütsorozatán túl is képes maradandót alkotni, ezzel pedig mi, olvasók járunk a legjobban. Persze idén nem csak Osman szórakoztat minket: Ellery Adams megírta a Titkok Könyvklubja második felvonását az Elsuttogott szó címmel, melyben tovább bonyolódik Nora Pennington, a Csodakönyvek tulajdonosának élete; Jessica Fellowes A Guinness-gyilkosságokban újra elkalauzol az 1920-as évekbe; Finlay Donovan pedig eddigi legnagyobb kalandjára vállalkozik Elle Cosimano immáron negyedik kötetében.
Ha tetszett a részlet, itt vásárolhatod meg a teljes könyvet:
Olvasástervezőnket azoknak hoztuk létre, akik szeretik nyomon követni könyvélményeiket. Az öröknaptárként is használható kötetben könyves célokat tűzhetünk ki magunknak, kihívásokat teljesíthetünk, feljegyezhetjük kedvenc idézeteinket, értékelhetjük az olvasottakat, kívánságlistákkal és várólistákkal készülhetünk a jövőre.
Kövess be minket a nyereményjátékokért és még több olvasnivalóért!
