Ki vagyok én? Jó anya vagyok? Jól csinálom? - merül fel gyakran az anyákban. Néha ki is mondja a kérdést, máskor csak a szemében kanyarog a kérdőjel.
Miért kérdezzük ezt? Miért fontos, hogy elég jók vagyunk?e? Miért leszünk bizonytalanok, ha más másként csinálja, másként tudja, másként érzi? Ha neki könnyebben megy? Miért neurotikusak,túlaggódók a mai anyák?
Miért érzik úgy, hogy folyamatosan bizonyítaniuk kell a különféle szerepeikben: anyaként, társként, szeretőként, munkaerőként?
Miért nem tudnak felhőtlenek lenni?
Miért csupa kérdőjel számukra az anyaság?
Miért nem tudjuk az élet természetes részeként kezelni?
Miért nem érezzük az anyai ösztönt?
Ezeket a kérdéseket teszi fel és válaszolja meg az Anyapszichológia c. könyv. Igyekszik megfogalmazni a kimondhatatlant: az anyák szerteáradó érzelmeit. A bűntudatot, az aggódást, a félelmet, az egymásban való feloldódást, a testi és lelki szimbiózist, a szeretetet.
Azt, ahogyan a kislányból nő, a nőből anya válik. Végigkísér az anya belső utazásán a fogantatástól kezdve a várandósságon át a szülésen keresztül egészen a gyermek felnőtté válásáig.
Miért fontos foglalkoznunk az anyaság lélektanával? Mert a gyermeknevelési praktikák és jótanácsok mit sem érnek, ha az anya nem ismeri saját magát. Ha lelkiismeretfurdalása van, ha szorong, ha depressziós, ha a fáradtságtól annyira kétségbeesett, hogy már bármire képes
lenne, csak végre csend legyen. Ha nem képes befelé figyelni és felismerni, mire is van valójában szüksége a gyermekének, mert annyira leköti, hogy mások elvárásainak megfeleljen.
Miért alussza át az egyik csecsemő az éjszakát, és miért riasztja anyját óránként a másik? Miért játszik el magában akár félóráig is az egyik baba, és miért sír azonnal a másik, ha leteszik? Miért mar az arcodba és húzza meg a hajadat a kilenc hónapos, és miért bántja a többi kisgyereket a játszótéren a másfél éves, holott otthon sosem látott ilyet?
Ez a könyv lélektani szempontból mutatja be, hogyan is ,,működik" a baba, mit érez, miként formálódik a személyisége, milyen veleszületett tulajdonságai vannak, és mi az, amit szülőként mi alakíthatunk.
Miért fontos az, hogy anyaként vagy apaként megértsd a csecsemőkort? Például azért, mert így sokkal könnyebb lesz a helyzeted: tudod, miért viselkedik a gyermeked éppen úgy, ahogy; nem aggódsz azon, vajon ,,normális-e", amit csinál; megérted, hogyan fejlődik - és innen már csak egy lépésre vagy egy-egy konkrét nevelési helyzet megoldásától.
Nem kész, konzerv megoldásokat szeretnék átadni neked, mert azokkal már most is tele a padlás. ,,Hagyja sírni, anyuka" - mondja a védőnő. ,,Adj neki cumit, nekünk az segített" - mondja a szomszéd kismama. ,,Szoptasd meg, amikor csak sír" - ajánlja a szoptatáscentrikus internetes portál. De melyik a jó módszer? Sokan a megérzéseikre hagyatkoznak, mások vakon bíznak az orvos, a védőnő tanácsaiban, megint mások csak gyűjtik az információkat, és végül elbizonytalanodnak, mit is kéne tenniük.
Én abban hiszek, hogy nincsenek egyedül üdvözítő módszerek - minden gyerek más, ezért ami az egyiküknél hatásos, az a másiknál hatástalan. És bizony mi szülők is mások vagyunk, a nevelési módszernek tehát nemcsak a gyerek, de a szülő személyiségéhez is illenie kell.
Ez a könyv arról szól, hogyan találd meg az egyensúlyt a gyermek egyénisége, a saját személyiséged és a sokféle módszer között.
Az interneten évente több ezer anyuka kérdéseire válaszolva gyűjtöttem össze azokat a tapasztalatokat, és formáltam azokat a technikákat, amelyeket e könyvben bemutatok.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
