Alekszandr Ragyiscsev: Utazás Pétervárról Moszkvába. Európa, 1979 - 243 oldal.
Ragyiscsev könyvében a formák - novella, útleírás, anekdota, dokumentum, utópia, sőt vers - fejezeteként váltakoznak, a mű egészében azonban a korabeli Oroszország valóságának hiteles ábrázolása, mai meghatározással leginkább szociográfiának nevezhetnénk. A szerzőt radikális nézetei miatt Szibériába száműzték: ő volt az első, aki hazájában nyíltan követelte a jobbágyfelszabadítást és a köztársasági államformát.
Vámos Imre: Európai utazások. Magvető, 1965 - 325 oldal.
Nyugat-Európáról akarok ebben a könyvben számot adni, azokról az országokról, amelyekben hosszabb-rövidebb ideig éltem, vagy ahova legalábbis többször ellátogattam. A magam élményeit és tapasztalatait iparkodtam összefoglalni, felhasználva és megjelölve természetesen azt az irodalmat, amely az egyes országokat és népeket nekem is érthetőbbé tette, amikor ott jártam. Nem éltem mindenütt Nyugat-Európában, noha nagy részét többször beutaztam, de amit megismertem belőle, arról hitelesen szeretnék szólni. Írok tájakról és emberekről, szokásokról és művészetről, és szólok a társadalomról is, annak berendezéséről, nem hallgatva el, ami jó abban, és bírálva, ami pusztulásra való.
Gombos Gyula: Hillsdale - Amerikai vázlatok. Magvető, 1982 - 178 oldal.
Amihez az ember vonzódik - írja Gombos Gyula -, kezdi érdekelni is: szeretne minél többet tudni róla. Nem mondtam ezzel semmi újat, de e régi tapasztalati igazság a magyarázata annak, miért is írtam s hogyan ezt a könyvet. Hiszen a tárgya egy kis falu csupán, egy a sok tízezer közül ebben a nagy országban. Nem tűnik ki semmivel... Ha neve van is, Hillsdale, nevezetessége nincs. Olyan, mint a többi falu e vidéken, semmi több.
Ami többé tette, kizárólag számomra s az évek múlásával egyre növekvően: vonzódásom volt. Az, hogy jól éreztem itt magamat, örömem telt benne, ragaszkodtam hozzá. Olyannyira, hogy nemcsak a házunk, mely magányosan állt kint a határban, lett igazibb otthonom, hanem lassacskán hozzám tartozónak éreztem az egész falut, az embereket benne, s körülötte az egész tájat. Égre kifekvő dombjait, embert kedvelő vizeit, indián nyarát. Mind több vonzalom fűzött hozzá, ezért érdekelt egyre jobban. De egyáltalán nem volt szándékomban falut kutatni (minek?), még kevésbé valami helytörténetfélét írni (kinek,). Az időről időre papírra vetett jegyzetek-vázlatok minden eleve kész terv kerete nélkül készültek. Eleinte még arra sem gondoltam, hogy könyvbe teszem őket. Egyéni kiváncsiságból fakadtak, megírásuk személyes kedvtelést elégített ki. Rögtönzött írásos séták ezek a jelenben s kisebb-nagyobb alkalmi kirándulások a múltba, olykor jó messzire is be a nagy történelem sűrűjébe. Csak úgy nézelődve, meg-megállva, tűnődve-gondolkozva. Így nemcsak egy kis amerikai falu lett tárgya e könyvnek, hanem én magam is. Nemcsak tudósítás tehát, ha úgy tetszik, vallomás is.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
