4 db Márai-kötet: Idegen emberek + Műsoron kívül + Mágia + A gyertyák csonkig égnek

Idegen emberek (regény). A Helikon Kiadó által gondozott Márai-életmű egy újabb régen várt kötettel gazdagodik: az Idegen emberek az emigráns élet magányosságának, idegenségtudatának regénye, a szerző párizsi élményeinek lecsapódása. 1930-ban jelent meg először ez a regény, amely az első világháború utáni életérzés egyik legszemléletesebb tükrözője. Hősei ahhoz az "elveszett nemzedékhez" tartoznak, amelynek vergődéséről az ekkortájt keletkezett legtöbb európai regény fájdalmas képet rajzol. Műsoron kívül (tárcák és elbeszélések). Izgalmas Márai szemével megismerni a világot, az embereket, az élet rejtett és feltárt mélységeit. Erre vállalkozik a Műsoron kívül című, tárcákat és elbeszéléseket tartalmazó 1931-ben megjelent kötet, mely írások eredetileg az Ujság című napilapban jelentek meg. Az író több ezer, hírlapokban megjelent írása közül kap egy színes csokorra valót az olvasó. Életképeket mutatnak be a könyv tárcái. Pontos leírást adnak tárgyukról, de még jellemzőbb a finom irónia, az együttérzés és az emberi viszonyulás a legjellegtelenebbnek tűnő dolgokhoz is. Így ismerkedhetünk meg a gyilkos kezeivel, melyek úgy hasonlítanak bármelyikünkére; a burzsujmasinával mint szimbólummal; avagy az író cselédjével, Terézzel, aki egy kicsit emlékeztet Édes Annára, Kosztolányi felejthetetlen hősére. Nem véletlen, hogy az olvasó oly sokféle témával találkozik a könyv lapjain: az író tudatosan igyekezett az élet gazdagságát bemutatni írásaiban. Teszi mindezt olyan színvonalon, mely a publicisták számára mindig követendő példa marad. Mi olyan nagyszerű ezekben a néhány oldalas műremekekben? Talán az, hogy miközben Márai kézbe veszi és megvizsgálja témáit, az olvasót is kiemeli a hétköznapiságból, aki így egy kissé emelkedettebben tekint az élet apró részleteire. Hiába, segítségre szorulunk Mágia (novellák). Márai Sándor 1941-ben megjelent novelláskötetében magyar és egyetemes történeti hírességekről, hősökről szóló írások váltakoznak az egyszerű átlagemberek olykor különleges, máskor hétköznapiságuk ellenére is figyelemre érdemes kalandjait elénk táró elbeszélésekkel. De legyen szó akár Kazinczyról, Napóleonról, Shakespeare-ről, a spanyol II. Fülöp királyról - vagy egy új lakásba költöző házaspárról, a tombolán csodálatos versenyautót nyerő mérnökemberről, egy félelmet nem ismerő katonáról -, a mágia egyszer csak működésbe lép, és Márai szinte észrevétlenül elvezeti az olvasót az élet nagy titkainak küszöbéig. A gyertyák csonkig égnek (regény). Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.