A Habsburg-birodalom felbomlása 1918 - A MAGYARORSZÁGI FORRADALOM

Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva. Az első világháború utolsó éveinek drámai eseményeit felidézve kutatja a szerző: hogyan alakultak az 1918-as katonai erőviszonyok, s hogyan kényszerítette ki a német hadvezetőség, elsősorban Ludecdorff a német hadsereg utolsó nagy offenzíváját a nyugati fronton? Kiket terhel a felelősség az osztrák-magyar hadsereg 1918-as, tavaszi-nyári kilátástalan olaszországi támadásáért, amely a "piavei csata" néven vonult be a történelembe? Siklós András imponálóan gazdag hazai és külföldi forrásanyagra, köztük nagyszámú, eddig feltáratlan levéltári dokumentumra támaszkodva emeli ki a legjellemzőbb mozzanatokat. Széle körképet rajzol az akkori Magyarország területén élt nemzetiségek, horvátok, szerbek, románok, szlovákok 1918-ban már közvetlenül az elszakadást célzó akcióiról. Rámutat a nyugati nagyhatalmak, különösen Franciaország szerepére, a rejtett mozgatórugókra. Így válik érthetővé az is, miért maradtak meddők a politikai csődtömeget öröklő Károlyi-rezsim kísérletei a volt nemzetiségekkel való megegyezésre. A tanulmány a sorsdöntő esztendők katonai és politikai folyamatait újszerűen, európai távlatba állítva idézi fel, kerülve a nagy szavakat, mert a tények magukért beszélnek. Mondanivalója nemcsak a szakemberek, hanem az újabb kori történelmünk iránt érdeklődő olvasók figyelmére is számot tarthat. TARTALOM: Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása és felbomlása 5 A katonai helyzet és a Monarchia belső helyzete 7 A német hadsereg támadása és visszavonulása a nyugati fronton 7 Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó offenzívája 31 A hátország helyzete 66 A hadsereg bomlása 86 Összeomlás a délkeleti arcvonalon 105 Utolsó kísérletek a Monarchia megmentésére 112 Burián második külügyminisztersége 112 A Hussarek-kormány nemzetiségi politikája 113 Burián jegyzéke és az október 4-i békeajánlat 116 Császári manifesztum 118 Wilson válasza és Andrássy különbéke-kísérlete 120 A páduai fegyverszünet 122 A Monarchia felbomlása 126 Lengyelország 126 A nyugat-ukrán állam 129 Csehország 131 A délszlávok 133 Német-Ausztria 137 A felbomlás sajátos vonásai 139 A Magyarországi Forradalom és a soknemzetiségű Magyarország felbomlása 143 Politikai válság - forradalmi helyzet 145 Első hírek a "bolgár-macedón harctérről" 145 Kormányzati válság 146 Károlyi Mihály és a Függetlenségi - 48-as Párt 147 A polgári radikálisok 150 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és baloldali ellenzéke 154 Az oroszországi magyar kommunista csoport 160 A közhangulat október elején 163 Utoljára tanácskozik az országgyűlés 164 A forradalom győzelme - Magyarország népköztársaság 172 Végkifejlés felé 172 A forradalom győzelme 179 A forradalom első napjai 190 A köztársaság kikiáltása 198 Az ország nemzetközi helyzete. A Károlyi-kormány külpolitikája 203 Súlyos adottságok, indokolatlan remények 203 A fegyverszünet bonyodalmai 204 A belgrádi katonai egyezmény 207 A Vix-misszió. Az antant új követeléseket támaszt 210 Az ország belső helyzete 216 A gazdasági helyzet 216 Gazdaságpolitikai és szociálpolitikai intézkedések 221 A földkérdés megoldatlansága 227 Harc a hadsereg leszerelése és újjászervezése körül 233 A soknemzetiségű Magyarország felbomlása 240 Horvát-Szlavónország és a Vajdaság 240 Szlovákia 246 Erdély és a magyarországi románok 253 Kárpát-Ukrajna 264 Nyugat-Magyarország (Burgenland) és a magyarországi németek 267 A Kommunisták Magyarországi Pártja és a nem magyar anyenyelvű dolgozók kommunista csoportjai 274 A szovjet kormány felhívása 274 A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 275 A párt programja, célkitűzései 278 Felvilágosító és szervező munka a tömegek körében 284 A román, délszláv, szlovák és más nem magyar anyanyelvű dolgozók ommunista csoportjai 287 A felbomlás sajátos vonásai - kitekintés 293 Források és irodalom 311 Rövidítések jegyzéke 331