A KULCSTÉNYEZŐ - A VÉLETLEN ÉS A BUTASÁG SZEREPE A TÖRTÉNELEMBEN

A Kulcstényező sajátos szempontból szemléli a történelem híres csatáit Trójától az Öböl-háborúig: azt vizsgálja, hogy a szerencse és az emberi ostobaság miként formálta a történelmet. Megtudhatjuk belőle, hogyan veszett el egy marék szög miatt a waterlooi csata, hogyan törte derékba egy hordó pálinka II. József nagy, törökellenes felszabadító hadjáratát, vagy hogy Poroszország a legendákkal ellentétben nem (akkor még nem létező) haditechnikai fölényének, hanem a vele szemben álló osztrák főtisztek marakodásának köszönhette a 19. században kivívott vezető szerepét. A krónikások száraz adatait a könyv a csaták egyszerű résztvevőinke leveleivel, visszaemlékezéseivel egészíti ki, így emberközelbe hozza a történelem sorsfordulóit. Az egyes fejezetek végén nemcsak a csatákat és azok következményeit elemzi, hanem kicsit eljátszadozik azzal, mi lett volna, ha másként alakulnak az események. Jól példázza ezt a waterlooi írt elemzés vége: Waterloonál a kulcstényező egy már-már nevetséges dolog volt. Egy marék fej nélküli szög és kalapács megváltoztathatta volna a csata kimenetelét. Mi lett volna, ha - Delort lovasai keríteni tudnak egy marék szöget, és sikerül tönkretenniük Wellington ágyúit? Az angol tüzérség nem tudott volna tovább részt venni a csatában, és semmi sem menthette volna meg azon a napon Wellingtont - még a poroszok sem. Mi lett volna, ha - Napóleon győz Waterloonál? Veszített volna máskor.