A Magyar Országos Levéltár története

ELŐSZÓ Hazánk, nemzetünk emlékezetének egyik legfontosabb intézménye a Magyar Országos Levéltár, amely napjainkban Budapesten négy telephelyen működik. A budai vár északi részén emelkedő Bécsi kapu téri, eleve levéltárnak épült neoromán palotában, az ide közel eső Szentháromság téri hajdani pénzügyminisztériumi épület és az Úri utcai Majláth-palota egy részében, valamint az 1994-ben, Óbudán felépült új, modem levéltárépületben. Több mint két és félszáz munkatárs gondozza az itt őrzött levéltári anyagot, a középkor évszázadaiban keletkezett becses pergamen okleveleket, a magyar törvények eredeti példányait, a gazdag családi levéltárakat, térkép-, terv- és pecsétgyűjteményeket, az új- és legújabb kori kormányzati aktákat, a gazdasági élet szerveinek sokféle dokumentumát szinte napjainkig terjedően. E felbecsülhetetlen értékű tudományos és kulturális kincs mennyisége mára túllépte a hetvenkétezer folyómétert. Szemléltetésül: ha a levéltári iratokat élükre állítva egymás mellé helyeznénk, akkor az így létrejövő iratkígyó Budapesttől kiindulva túlnyúlna Cegléden. A mai Országos Levéltár kétszázötven éves fejlődés eredménye. Akárcsak a magyar népnek és az országnak, levéltárának is meglehetősen hányatott történelme van. Könyvünkben kísérletet teszünk arra, hogy létrejöttének előzményeivel együtt bemutassuk az intézmény múltját és jelenkorát, jellegének, feladatkörének, épületeinek, gyűjteményeinek, személyzetének és tevékenységének alakulását. Reményeink szerint a szakembereknél szélesebb körben is érdeklődést vált ki és tanulságokat hordoz a történelmünk fontos írásos forrásainak megőrzésére és - ma már ezt is mondhatjuk - közkinccsé tételére hivatott, a pozsonyi régi országház helyiségében elhelyezett pár ládányi iratból kiteljesedett nagy. modem intézmény históriája. Vissza TARTALOM Bevezetés I. AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TÖRTÉNETI GYÖKEREI A KÖZÉPKORBAN 1. Az Árpád-házi királyok kora (1000-1301) 2. A vegyesházi királyok kora (1301-1526) 3. Középkori királyi levéltárunk sorsa II. AZ ORSZÁGOS IRATOK ÜGYE MOHÁCSTÓL AZ ARCHÍVUM REGNI MEGALAKULÁSÁIG (1526-1756) 1. Az első próbálkozások az iratok rendszeres megőrzésére (1723-ig) 2. Törvény egy országos levéltár felállításáról- Batthyány Lajos nádor levéltárszervező tevékenysége és az Archívum Regni létesítése III. AZ ARCHÍVUM REGNI TÖRTÉNETE (1756-1874) 1. Az Archívum Regni első évtizede (1756-1765) 2. Fejlődés és visszaesés. A levéltár helyzetének alakulása 1765 és 1848 között 3. Más hazai és a külföldi levéltárak a XVm. század végén és a XIX. század első felében 4. Az Archívum Regni az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején 5. Az Archívum Regni az önkényuralom és a provizórium korában (1849-1867) 6. Új országos levéltár alapításának ügye (1867-1874) IV. AZ .ÚJ" ORSZÁGOS LEVÉLTÁR MEGSZERVEZÉSE, TÖRTÉNETÉNEK BELÜGYMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET ALATTI IDŐSZAKA (1874-1922) 1. Milyen levéltári intézmény jött létre 1874 őszén? 2. Pauler külföldi tanulmányútja és szervezési javaslata 3. A levéltár működési rendjének kialakulása 1875-ben és a következő években 4. Az Országos Levéltár Pauler Gyula vezetése alatt (1875-1903) Elhelyezési viszonyok, új levéltárépület emelésének ügye A személyi állomány átalakulta) 116 A levéltári tevékenység eredményei jellemzői 125 Pauler Gyula érdemei, i Pauler-korszak jelentősége 155 5. Az Országos Levéltár Pauler közvetlen utódainak vezetése alatt (1903-1912) 156 6. Csánki Dezső főlevéltárnoksága. Levéltárépítés, világháború és forradalom (1912-1919) 169 7. A tanácsköztársasági hónapok a levéltár életében (1919) 183 8. A belügyminisztériumi felügyelet utolsó évei (1919-1922) 187 V. A KULTUSZMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYI INTEGRÁCIÓ KORSZAKA (1922-1949) 193 1. Szervezeti reform, törvény a Gyűjteményegyetemről és a levéltárról. az új épület birtokbavétele (1922-1923) 193 2. Csánki Dezső főigazgatóságának 1923 utáni szakasza 200 Szervezeti keretek 201 A levéltári palota berendezése, díszítése 205 A levéltár személyzeti viszonyai 207 A levéltári anyag gyarapodása és csökkenése, állományvédelem 212 Levéltári feldolgozó munkák, kutató- és referrnsszoigálat 216 Kiadványkészítés, közművelődés 219 Az Országos Levéltár könyvtára 221 Nemzetközi kapcsolatok 222 Az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy 225 3. A Csánki-korszak értékelése 228 4. Rövid átmenet: a levéltár Döry Ferenc vezetése alatt Törvény a Magyar Nemzeti Múzeumról (1932-1934) 229 5. Herzog József főigazgatósága (1934-1941) 233 Az Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeumi levéltár egyesítése, levéltár-szervezeti reform, szakmai munkaprogram 234 A személyzeti és szervezeti viszonyok alakulása 1934 és 1941 között 236 Az épület és a technikai felszerelés ügyei 241 Az iratanyag gyarapodása, a fényképgyűjtemény kialakítása 242 Levéltári feldolgozó munkák 244 Kutató- és tájékoztató szolgálat 247 Kiadványkészítés, közművelődés 249 Könyvtár 250 Nemzetközi kapcsolatok 251 Az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy. Levéltári törvény előkészítése 251 6. A világháború árnyékában majd frontvonalában. Jánossy Dénes főigazgatóságának első szakasza (19*2-1945) 255 Jánossy szervezeti reformjai és munkaprogramja 256 A személyzeti viszonyok alakulása 266 A szakmai és egyéb levéltári munkák végzése 268 A levéltárak felügyeletének kérdése, a levéltári törvény előkészítése 270 Légiveszély elleni intézkedések, felkészülés a várható hadműveletek időszakára 271 Az Országos Levéltár a háború poklában (1944. december-1945. február) 274 7. Az újrakezdéstől az ,,új világ" kezdetéig. Jánossy Dénes főigazgatóságinak második szakasza (1945-1949) 277 Az Országos Levéltár állapota az ostrom után 277 Az épület helyreállításának megkezdése, az iratanyag mentése 280 A fotóműhely üzembe helyezése, könyvkötő és restauráló műhely létesítésének terve 283 Összlevéltári feladatok a háború utáni években Az első magyar levéltári törvény megalkotása 284 Szervezeti és személyi változások 289 Iratátvétel, levéltári munkák végzése, kutató- és ügyfélszolgálat, kiadványkészítés, közművelődés 295 8. Jánossy Dénes főigazgató eltávolítása az Országos Levéltár éléről 300 9. Az ,,új világ" és Ember Győző főigazgatóságának kezdete az Országos Levéltárban 310 VI. AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A CENTRALIZÁLT SZOCIALISTA LEVÉLTÁRI RENDSZERBEN (1950-1970) 321 1. Az Országos Levéltár működését meghatározó keretek 1950 után 321 A levéltári szervezet alakulása 321 A levéltári feladatvégzés jogszabályi alapjai 327 Szocialista tervszerűség, munkaverseny, újítómozgalom 331 Képzés, szakmai és ideológiai továbbképzés 335 Az állampárt és a szakszervezet szerepe az intézményben, a belső elhárítás jelenléte 337 A Munkásmozgalmi Intézet és az ÁVH iratgyűjtésci 341 Az intézmény az 1956-os forradalomban 343 537 2. Az intézmény működési feltételeinek alakulása 1950 és 1970 köti* 349 Levéltárépület, külső telephelyek 349 Az állományvédelmi műhelyek technikai fejlődése 354 Szervezet és személyzet 359 Költségvetési háttér 368 3. A levéltári tevékenység fő eredményei 1950 és 1970 között 369 Az irattárakkal kapcsolatos munka végzése 369 Állománygyarapodás és -csökkenés 372 Állományvédelem 378 Levéltári feldolgozó munka 381 Kutató- és ügyfélszolgálat 391 Kiadványkészítés 393 Népművelés, propaganda, közművelődés 402 Könyvtár 404 Nemzetközi kapcsolatok 407 4. Az Országos Levéltár két évtizeden munkájának mérlege 413 VII. 1970 UTÁN: KÉT ORSZÁGOS LEVÉLTÁR. RENDSZERVÁLTOZÁS 415 V1IL AZ ÚJRAEGYESÍTETT ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 431 SZEMÉLYNÉVMUTATÓ (Összeállította: Naményi Ildikó) 443 A JEGYZETEKBEN HASZNÁLT LEVÉLTÁRI ÉS SZAKIRODALMI RÖVIDÍTÉSEK 467 FÜGGELÉK 489 Személyi kimutatások (1930., 1931., 1941., 1944., 1949, 1954, 1965., 2005.) 489 A KÉPEK JEGYZÉKE 513 Summary (Fordította: Bíró Veronika) 519 Képek I-XXXVII.