A Markoláb

1868. Beretvás József csendbiztos kannibál bűncselekmények után nyomoz. Az elmúlt években többen is erőszakos halált haltak Csongrádban: testüket emberi harapásnyomok borították. A lakosság egy Markoláb nevű, félig ember, félig farkas gonosztevőtől retteg, aki áldozatait a Zasavica lápjába csalja. A közbiztonság romló helyzete a bécsi udvarnak is feltűnik: Beretvás mellé kirendelik Wimmert, az Osztrák-Magyar Birodalmi Zsandárság inspektorát. Wimmer azt feltételezi, hogy a csendbiztos monarchia-ellenes lázadást szervez és a gyilkosságokat csupán álcaként használja. A páros hamarosan felbérelt betyárok és mákonyos szekták kereszttüzében találja magát. Az elkövető megtalálásához a csendőrök kénytelenek félretenni az egymással szembeni előítéleteket és egy keserves áldozatot követelő szabadságharc emlékezetét. A mindvégig hátborzongató, horrorisztikus történet középpontjában a szeretetéhség áll, melynek a különböző szerek által átélt kannibalizmus is csak egyfajta kétségbeesett megnyilvánulása. A váratlan fordulatokkal tarkított regény a XIX. századi magyar néphitből merít, ahol a boszorkányság ugyanúgy része volt a hétköznapoknak, mint a templomba járás. Belekóstoló Kékhold. A lány furcsán motyogni kezdett maga elé. Cinka is a Kékhold estéjén tűnt el. Két telihold jelent meg egy hónapban. Elloptam a csendőri jelentés másolatát a Kormos Ida-esetről a vásárhelyi őrsről. Általában a második telihold estejen történnek az eltűnések. Ma van az első telihold az égen, a fiú a cellában kapott is egy figyelmeztetést, tudta, hogy a másodikkal mar eljön érte a Markoláb. Mi hat éve minden Kékholdkor itt vagyunk, Somnakaj bácsi mar a környék összes kését megélezte, én mar az eszemet se tudom, mennyi kosarat fontam a járás asszonyainak. Vártuk, hogy újra felbukkanjon a gyilkos. Ida eltűnésekor viszont himlőm volt, és Somnakajnak a betegágyam mellett kellett maradnia. Az az év lett volna a mi lehetőségünk, de elbaltáztuk. Csendbiztos úr, ha ismer valami nyomot, ami a tetteshez vezet, kérem, mondja el nekünk... Somnakaj testét a Kisboldogasszony halhatatlanná tette a gyászban, ő addig él, amig meg nem bosszulja a lánya halálát. De a lelke el fog veszni, beleőrül a fajdalomba!