A Német Birodalom

Michael Stürmer, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem történészprofesszora ebben a könyvében a Német Birodalom történetét követi nyomon, a fogantatásának tekinthető 1870-es francia-porosz háborútól egészen az 1918-as katonai vereség és forradalom során bekövetkezett bukásáig. E történet ismerete nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megértsük az első és a második világháború kiváltó okait. Otto von Bismarck, az új Németország megteremtője olyan módon vetett véget a hazája által évszázadokon keresztül játszott másodlagos szerepnek, hogy határt húzott a birodalom és a hatalmas, ám a birodalomba beilleszthetetlen Habsburg-területek közé. Az új német állam azonban még így is drámai, figyelmen kívül nem hagyható kihívást jelentett a fennálló hatalmi egyensúlyra nézvést. Németország egyetlen nemzedéknyi idő leforgása alatt képes volt Európa legerősebb ipari és kereskedelmi hatalmává válni. Bismarck felülről irányított forradalma teret nyitott a nemzetállam hatalmas energiái előtt. A párját ritkító ipari fejlődést ráadásul a jóléti állam születése, a demokratikus intézmények és aspirációk jelentkezése kísérte, szervezett munkásmozgalom jött létre, és a becsvágyó burzsoáziát féktelen erő és nyughatatlan alkotásvágy hajtotta. Mi vezetett a birodalom végét jelentő háborúhoz? Lett volna-e mód csökkenteni azokat az elkerülhetetlen feszültségeket, amelyeket a mezőgazdasági társadalom iparivá alakítása vont maga után? Vagy talán saját földrajzi helyzetének vált áldozatává Németország, és politikusai nem számoltak azzal a ténnyel, hogy országuk túl nagy a hagyományos hatalmi egyensúlyba való beilleszkedéshez, ám túl kicsi ahhoz, hogy új egyensúlyt kényszerítsen ki? Végső soron - mondja Stürmer professzor - a császári kormányzat túlságosan tekintélyelvű és befolyásolhatatlan volt ahhoz, hogy alatta Németország liberális politikusok vezette nyitott társadalommá fejlődjék. S talán nem túlzás azt állítani, hogy az első világháború elkerülhetetlen következménye volt az európai államok vakmerő hatalmi játszmáinak, amelyeknek pedig Németország a középpontjában állott. Az öldöklésben odavesztek azok a liberális intézmények is, amelyek a XIX. századi Európa géniuszát táplálták. A háború ugyanakkor, minden brutalitása ellenére, magával hozta a női egyenjogúságot és a demokratikus átalakulást, igaz, egyszersmind elhintette a totalitárius diktatúra magvait is. A fordítást szakmailag ellenőrizte és szerkesztette Liska Endre. várható ár: 2400 Ft