A Szent Korona tana - Múltja, jelene, jövője (Második, javított és bővített kiadás) + A Szent Korona misztériuma (2 mű)

Saját képekkel - Ismertető: A Szent Korona tana - Miért szent a Szent Korona? Mert a Szent Koronát Istentől kapta - meghatározott céllal, meghatározott üzenettel - a magyar nemzet. A Szent Korona ezért szent. Ez az üzenet az Igazsággal van összefüggésben. Az Égi Élő Igazságról, a legyőzhetetlenről van szó, arról, aki Isten Önvédő megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő, legszilárdabb Hatalom. Büntető vagy védelmező hatalom: igazságérvényesítő, illetve szeretetoltalmazó. A régi magyarság hite szerint az Élő Égi Igazság népet választ magának, aki által érvényesíti akaratát. A magyarságot. A régi magyar küldetéstudatban a magyarság azért az Ég népe, mert az Élő Égi Igazság akaratának méltó végrehajtója. A magyarság különleges szerepe az Élő, Égi Igazságnak a méltó szolgálata. A régi magyar küldetéstudat központi kérdése, hogy a magyarság Isten által feladatra kiválasztott nép. De jegyezzük már itt meg azt is, hogy a magyar küldetéstudatban nyoma sincs annak, hogy a magyar egyetlen kiválasztott népe Istennek. Egyetlen nagy feladatra kiválasztott - erről szól a magyar küldetéstudat története. És az is bizonyos, hogy a magyar küldetéstudatban nem szerepel sem erőszakos magyarosításnak, sem erőszakos hittérítésnek a célkitűzése. A Szent Korona a magyar nemzet szent titka. A magyar nemzet fennmaradásának, létének szent titka. A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről. A Szent Korona Isten és a magyar nemzet viszonyát fejezi ki. A Szent Korona az Ég egy darabja. A régi korok magyarjai még tudván tudták, hogy a Szent Korona, az angyal hozta Szent Korona Isten gondolata a magyar létről, Magyarságról, magyar küldetésről...- - - - - - - - - A magyar nemzetnek azt kell tennie, amit a történelem folyamán mindig meg is tett a komoly drámai helyzetekben: helyre kell állítania a jogfolytonosságot. Bizony, a törvénysértés jogot nem alapít elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt. Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani. Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), majd 1867-ben, 1920-ban. A jogfolytonosság a magyar közjog múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdése. A jogfolytonosság - helyreállítás pedig legaktuálisabb kérdése volt mindig, így a Trianon utáni években is a közjogi küzdelmeknek. 1918 - ban, amikor Károlyi Mihályék átvették a hatalmat, megszakadt Magyarországon jogfolytonosság. De az 1920 - 1926 közötti nemzetgyűlések a jogfolytonosságot helyreállították a magyar nemzet nevében. 1944 márciusától 1990 - ig idegen hatalmak (előbb a német 3. birodalom, majd a Szovjetunió) megszállása tette lehetetlenné Magyarországon a törvényes jogalkotást. Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot ezért 1990 - ben lehetett volna helyreállítani. Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogadták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar közjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen - és persze gyakran - változtatott idegen jog foglalja el.