A Titanic pusztulása

1912 áprilisának egyik szörnyű éjszakáján nem csak az akkor világ legnagyobb óceánjárója, rakományostól, hanem 1502 emberélet is elveszett. Mindezen veszteségeken túl a Titanic pusztulása a 19. századi polgári önbizalom végét is jelentette. Mindaddig hitték az emberek, hogy övék a változatlan, rendezett, civilizált élet kulcsa. Száz év óta a technika állandóan fejlődött, s e műszaki koronája volt az óceánon a Titanic, amelyről azt tartották, maga az Úristen sem tudná elsüllyeszteni. A 20. század elveszett illúziói sorában ez volt az első megrázkódtatás. A Titanic előtt minden olyan nyugalmas volt - utána végleges és végleteiben pusztító zűrzavar uralkodott el. TARTALOM A csodahajó 5 Egy prófécia 7 Vissza Belfastba? 8 Valami jéghegyről beszélnek, asszonyom 16 Az Úristen sem tudná elsüllyeszteni 31 Menj csak, én még maradok egy keveset 50 Azt hiszem, Hardy, mindennek vége 64 Ilyenkor már csak így szokás 73 Hát odalett a gyönyörű hálóinge! 87 Akár valami ostoba piknik 99 Északra megyünk, méghozzá pokoli gyorsan! 114 Az unokahúga óhajtja meglátogatni, uram 125 Tények a Titanicról 143 A könyvben szereplő utasok névsora 151