A XIX. és XX. század külföldi mesterei - 100 képpel illusztrált katalógus. "Élet" Irod. és Nyomda Rt. nyomása.

Hat évtized már nagy időnek számít az újabb kor generációinak gyorsan forduló váltakozásában és bizonyára így jelentkezik az emberi alkotások életében is. Az a komoly renaissance-palota, mely az Anrássy-út során még jóformán a régi szomszédságból tekint az előtte mindig jobban eliramló életre, a maga hatvankét évének történésben gazdag idejével méginkább veteránnak számít. Rövidesen, november 8-án lesz hatvankét esztendeje, hogy I. Ferenc József király a Műcsarnok és vele a fejlődő magyar művészet reményeinek palotáját, annak első kiállítását megnyitotta és egyben gyors és gazdag művészi fejlődés perspektívájának útját indította el. Húsz esztendő fejlődése talált otthonra e palota termeiben és csak a milleneum évében mondott búcsút a magyar művészet e szűkké vált első hajléknak. Sokáig szolgált aztán más célokat, míg végre ismét a magyar művészi kultúra kérte vissza és ma a múzeumi cél szolgálatába szegődött, külsőleg felfrissülve új művészi eszközökkel, idegen nemzetek nagy művészi gondolataival. Csodálatos sorsszerűséggel jelentkezik, hogy nem egy külföldi alkotás e termek kiállítási faláról került az állam és múzeumok tulajdonába s most egy emberöltő letelte után ismét visszakerült e falakra, sorstársaival, - de immár mint múzeális kiállításba, a művészetnek történeti ítélettel lemért ünnepélyes állandó otthonába. Igy azok a termek, ahol régen a magyar művészet a vendégként meghívott külföldi kollégák társaságában bontogatta szárnyát, most a külföldi művészet otthona lett egy időre. - Művészi elgondolások nem mindig állják ki az állandó érdeklődés próbáját és e termeknek annyi művészi versenyt megvívott falai számára új programot kellett adni. Az élet az alkotó gondolatot mindig új feladatok elé állítja és ezzel bizonyára a jövőben is számolni kell. Tizenkét teremben az európai művészet szűkrevont százada vonul fel, legnagyobbrészt a mult század második fele, jómódon ötven századvégi esztendő.