A boldogság egy formája

Tökéletességre ítélve! Nem ez lenne-e az egyetlen elfogadható követelmény? Az egyetlen, félelmetes és nagyszerű követelmény, mely nélkül, tudjuk jól, nincs művészet, csak összevisszaság. közönséges szórakoztatási formák , gesztikulálás, lárma, firkálmány, zagyvaság. Paul Emond Paul Emond Brüsszelben született, a Louvain-la-Neuve-i Institut des Arts de Diffusion (Szinház- és Filmművészeti Egyetem( tanéra és o brüsszeli École des Aris Visuels de la Combre (Vizuális Művészetek Combre-i Főiskolája előadója. Regényhős drámaírói világában a beszéd maszkkén) és mentsvárul szolgál - többnyire tragikomikus módon - azoknak az embereknek a számára, akiknek a vállára túl nagy terheket ró az élet. Az Une forme du bonheur /A boldogság egy formája) a Choire de Poétique keretében Louvoin-la-Neuve-ben, a Katolikus Egyetemen 1998 márciusában és áprilisában elhangzott négy előadását tartalmazza. Paul Emond derűvel és lelkesedéssel emlékezik meghatározó találkozásaira, (irodalmi és személyes) fellángolásaira, szenvedélyeire. Fellebbenti a fátylat regényeinek és színműveinek létrejöttéről, valamint szereplőinek születéséről, akikről olyan lelkesedéssel és meggyőződéssel beszél, hogy nem állhatunk ellen o kísértésnek: műveit olvassuk, vagy újraolvassuk.