A fecske (Belügyminisztérium kiskönyvtára 2.)

Részlet a könyvből: Egy piros sportkocsi száguld a Budapest felé vezető országúton. A gyakorlott vezető biztosan fogja a kormányt. Erős, jó idegzetű, kisportolt férfi. Szúrós szemével mereven kémleli az utat. Igyekszik áttekinteni a futó zápor okozta esőfüggönyön. Szájában görcsösen szorongatja a kurta angol pipát, melynek parazsa régen kihunyt. Mellette vörösesszőke, napbarnított arcú nő ül. Szép arcán tobzódnak a kozmetikai ipar remek termékeinek színei. Szótlanul ülnek egymás mellett a hosszú kilométereken keresztül. a viharos időben száguldó kocsi, a sűrű felhőktől keletkezett félhomály, nyomasztóan hat rájuk. Mindkettő gondolataiba mélyedve ül, mintha nem is ismernék egymást. Az eső egyre csak veri a kocsi ablakát. A férfi hirtelen fékez. Fogai között káromkodást mormol. Előttük feszesen, mereven áll egy határőr, kezét szabályosan magasra tartva, megállást int a kocsinak. Másik kezével jelzi a megállás irányát és helyét. a kocsi csöndes zökkenéssel áll meg. a vezető az ablakon keresztül néz a határőrre, majd szeme felfedezi a kissé távolabb álló járőrtársa, aki egy fa mögött fedezéket keresve tartja géppisztolyát, készen minden eshetőségre.