A félistenek szomorúsága

Szabó Magda esszéi, tanulmányai, műhelyvallomásai a bizonyságok arra, hogy szakítanunk kell a tabukkal és a közhelyekkel. Mert milyen is volt valójában Vörösmarty ideálisra színezett anyja? Tényleg Lauráról szól A merengőhöz? Egy indokolatlanul elcsattanó pofon Mikszáth híres novellája, ,,Az én pohárom" és a Liliom összehasonlítására készteti az írónőt, aki kapcsolatot talál a Szeptember végén és a korai Tóth Árpád-vers között is. Megismerhetjük a Hajnali részegség előképét, variánsát, vagy a szinte ismeretlen Jókai-dráma elemzése alapján a nagy regényíró asszonyokhoz fűződő kapcsolatát. Tanárok, diákok tanulhatnak Szabó Magdától: hogy lehet másként látni mindazt, amit ,,megmásíthatatlannak" hittünk. Ugyanez a krimiszerűen izgalmas nyomozás köti le műhelyvallomásainak olvasóit is. A macskák szerdája kapcsán fölfejti Csokonai debreceni kirúgatásának indokait, az 1990-ben megjelent és nagy sikert aratott A pillanat című ,,horror pikareszk" regény keletkezéstörténete pedig nem csupán a vergiliusi mitológia fejtetőre állításának folyamatát tárja fel, hanem az Újhold nemzedék tagjának, Szabó Magdának a kitárulkozása is. ,,Én, költő, Saboas, aki régen nem vagyok költő, akartam még egy legutolsó verset írni, amely részint az én hexameterben fogalmazott nekrológom, részint egy nemzedék sírfelirata".