A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg- és a Hohenzollern-monarchiában

A közismert metszet, amelyen II. József szánt, különlegesnek tűnik. Pedig az ábrázolt helyzet korántsem volt egyszeri. A császár, a közel 20 milliós Habsburg monarchia uralkodója, utazásai közben jó néhányszor megállt, hogy kipróbálja az adott vidék eketípusát. Az ekeszarv a császár kezében jól tükrözi a-felvilágosult abszolút uralkodók érdeklődését a mezőgazdaság kérdései iránt, s utal arra a szerepre is, amit az agrárpolitika a felvilágosult abszolutizmus rendszerében betöltött. A szerző a Habsburg- és Hohenzollern-monarchia három uralkodójának (Mária Terézia, II. József, II. Frigyes) mezőgazdasági politikáját mutatja be. Megismertet a felvilágosult abszolutizmus kibontakozásának elméleti és gazdasági feltételeivel, a parasztpolitikával, a mezőgazdasági technikát érintő rendeletekkel, az agrárpolitika társadalmi visszhangjával és eredményeivel. Miközben összehasonlítja a két kormányzat - néha megtévesztésig azonosnak tűnő, céljaiban és hatékonyságában sokszor mégis eltérő politikáját, hasznos adatokat nyújt mind a gazdaság-, mind a társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasónak.