A filozófia története (Harmadik kiadás)

Saját képekkel - Ismertető: A filozófia meghatározása nem a legkönnyebb dolog, mert minden kor, sőt csaknem minden úttörő gondolkodó is másnak és másnak fogja föl azt a tárgyat, amelyre kutatása irányul. Azonban az éles szemnek mégsem lehetetlen e sokféleségben az egységet felfedezni. A megoldás felé legvilágosabban e fogalom történeti vizsgálata indít el, noha a filozófiának teoretikus és történeti fogalmai nem azonosak.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - - - -TARTALOM: Bevezetés , . 5 1. §. A filozófia . . 5 2. §. A filozófia története . . 9 3. §. A filozófia történetének főkorszakai . . 14 I. Rész. AZ ANTIK FILOZÓFIA . 20-123 4. §. Az antik filozófia korszakai 20 6. §. A görög filozófia eredete 21 I. A tudományos világmagyarázat kezdetei 22 6. §. Az ión természetfilozófusok 22 7. §. Hérakleitos 26 8. §. A pythagoreusok . . 28 9. §. Az eleai iskola 33 ü. A világmagyarázó rendszerek kora 37 10. §. A világmechanizmus kutatói . 37 11. §. A szofisták . . .. 42 12. §. Sokrates 46 13. §. A sokratesi iskolák 51 14. §. Platón . . . . . . 55 15. § Az Akadémia . 72 16. §. Aristoteles ,, . . . . 72 III. A hellenisztikus filozófia . 105 17. §. A kor általános jellemvonásai . . . . 105 18. §. A Stoa bölcsesége , 106 19. §. Epikuros bölcsesége . . . . . . . . 111 20. §. A szkeptikusok . 115 21. §. Vallás és filozófia kapcsolódásai az újpatonizmus .. 116 a) Philon ... 117 b) Plotinos 113 II. rész. A KÖZÉPKORI KERESZTYÉN FILOZÓFIA 124-185 22. §. A középkori keresztyén filozófia felosztása 124 A patrisztika 126 23. §. Szent Ágoston 126 A skolasztika 138 24. §. A középkor szelleme 138 25. §. A skolasztika forrásai .141 I. A skolasztika kezdetei . . 142 26. §. Scottus Eriugena 142 27. §. A nominalizmus és realizmus harca . . . 144 28. §. A harc eredményei 152 29. §. Az arab filozófia 155 30. §. A zsidó filozófia . . . . 160 II. A skolasztika virágzása 161 31. §. A virágzás feltételei 161 32. §. Szent Bonaventura 163 33. §. Nagy Szent Albert 163 34. §. Aquinói Szent Tamás 167 35. §. Az empirikus irány: Roger Bacon . . . 176 36. §. A voluntarista visszahatás: Duns Scotus . 179 37. §. A logikusok: Raymundus Lullus 182 III. A skolasztika hanyatlása . 183 38. §. Ockhami Vilmos 183 III. Rész. AZ ÚJKORI FILOZÓFIA 186-361 39. §. Az újkor szelleme 186 l. A forrongás korszaka . . - 190 40. §. Az antik filozófia felújítása 190 41. §. Az új ember 193 42. §. Nicolaus Cusanus 195 Az új világkép 198 43. §. Giordano Bruno 198 44. §. Az új vallás . 202 45. §. Az új politika: Macchiavelll 206 46. §. Az új természettudomány 208 A tapasztalati módszer programmja 211 47. §. Verulami Bacon . . 211 II. A nagy konstruktív rendszerek 214 A világ mint természet . 214 48. §. Descartes 214 49. §. Descartes hívei és ellenzéke 224 50. §. Hobbes 228 51. §. Spinoza 231 52. §. Leibniz 238 III. A felvilágosodás filozófiája 248 53. §. Általános jellemvonások 248 54. §. Locke 249 55. §. Berkeley ..255 56. §. Hume 256 57. §. Az angol morálfilozófusok 259 58. §. A francia felvilágosodás 261 59. §. A német felvilágosodás 266 A világ mint szellemi alkotás 267 60. §. Kant kriticizmusa 267 61. §. Kant ellenfelei és követői 292 62. §. A XIX. század gondolkodása általában . . 295 63. §. A német idealizmus 299 1. J. G. Fichte 299 2. Schelling 303 3. Hegel 307 64. §. Schopenhauer . 313 65. §. Herbart 318 66. §. Az epigonok 320 67. §. A materiálizmus 324 68. §. A neokriticizmus 326 69. §. Az Abszolutum elrelativizálása 328 70. §. Husserl és a fenomenológia 330 71. §. A pozitívizmus 332 1. Comte 333 2. H. Spencer . 338 3. E. Mach 341 4. A pragmatizmus 342 72. §. A francia filozófia 343 73. §. Befejezés . 345 FÜGGELÉK. A magyar filozófia 348 Néhány fontosabb filozófiai kifejezés magyarázata . 362 Tartalomjegyzék 370