A fővárosi pedagógustársadalom kultúrtörténete a két világháb. között

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. FÜLSZÖVEG A két világháború közötti évek pedagógustársadalmának kultúrtörténetére vonatkozó átfogó jellegű feldolgozás még nem jelent meg. A kötet szerzője, aki maga is fővárosi pedagógus, arra vállalkozik, hogy széles körű képet adjon a főváros pedagógusainak helyzetéről, kultúraközvetítő szerepéről a tárgyalt időszakban. Ez egyrészt általános, hasonló az ország egész pedagóguskaráéhoz, másrészt a főváros és a vidék közötti különbségekből adódóan sajátos jelleget igyekszik kidomborítani a téma sokoldalú megközelítésével. A fővárosi pedagógustársadalom kulturális életkeretei, összetétele és műveltsége bemutatása után elemzi a társadalmi, politikai eszméknek a pedagógusok szemléletére gyakorolt hatását, valamint tárgyalja a pedagógusok iskolai életét, tudományos és ismeretterjesztő munkásságát. Szól a pedagógusegyesületekről és foglalkozik a pedagógusok életmódjával, társadalmi értékrendszerük alakulásával. Mindez számos tanulsággal szolgálhat a mai pedagógusok számára és hozzájárulhat a korszak kultúrtörténetére vonatkozó ismereteink gazdagításához. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 A pedagógustársadalom kulturális életkeretei, összetétele és műveltsége 7 Budapest világvárossá fejlődése 7 A lakosság művelődési lehetőségei és műveltségi szintje 8 A fővárosi iskolarendszer 11 A fővárosi iskolahálózat tagozódásának sajátosságai 11 A fővárosi oktatáspolitika és Budapest iskolái 17 A polgári iskola és a szakoktatás fejlődése 19 A fővárosi értelmiség és a pedagógustársadalom arculata 23 A fővárosi pedagógusok képzettsége és továbbképzési lehetőségei 29 Az értelmiségi szerep módosulása és a pedagógushivatás 39 Az értelmiségi szerep módosulása 39 A nemzetnevelés és a keresztény eszme 40 Az értékközvetítő pedagógia és a valláserkölcsi nevelés 45 A hivatalostól eltérő nézetek érvényesülése a fővárosban 48 Milyen legyen az eszményi nevelő? 51 Pedagógus a nagyvárosban 54 A pedagógusok iskolai élete 57 Igazgatók szakfelügyelők, osztályfőnökök 57 A tanév menete, a pedagógusok főbb feladatai és munkakörülményei 61 Az ifjúsági egyesületek irányítása. Önképzőkörök, rendkívüli tárgyak, tanulmányi kirándulások 64 Iskolai ünnepek és kiállítások 68 A munkaiskola módszereinek alkalmazása 72 A filmoktatás jelentősége a fővárosban 75 Az iskolai társas kapcsolatok 78 Az egészséges életre nevelés 81 A fővárosi testnevelés-oktatás fejlődése 81 A táncoktatás 89 Munkatársak a gyermekvédelemben 90 Az ifjúsági turisztika 91 A cserkészmozgalom irányítása 92 A pedagógusok és a könyv 95 Könyvkiadás a fővárosban 95 A pedagógusok olvasmányai és könyvtárhasználata 98 Az iskolai ifjúsági könyvtárak 105 A tantestületi könyvtárak 106 Az iskolai értesítők 107 A pedagógusok tudományos és ismeretterjesztő munkássága 113 Tudós vagy tanár? 113 Tudományos és közéleti tevékenység kapcsolatai az egyesületi életben 114 A középiskolai tudós tanárok 115 A társadalomtudományok jelentős képviselői 115 Természettudósok és matematikusok 118 A pedagógiai szakirodalom főbb jellemzői 119 A fővárosi népművelés munkatársai. Pedagógusok a rádióban 120 Az egyesületi élet 125 A pedagógusegyesületek 125 Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület (OPTE) kulturális élete 127 A Magyar Tanítónők Mária Dorothea Egyesületének Budapesti Szakosztálya a modern nőnevelésért 130 A fővárosi pedagógusok összefogása a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége Oktatóosztályának működésében 132 A pedagógusok társadalmi értékrendszere és életmódja 135 Középrétegek és pedagógustársadalom 135 A pedagógusok társadalmi értékrendszere 137 A pedagógusok jövedelmi viszonyai 140 A pedagógusok otthona, háztartása és étkezési szokásai 150 A nagyvárosi életmód hatása a pedagógusok családi helyzetére 156 A pedagógusok viselete 157 Az öltözködési szokások változása 157 A pedagógusnők viseletének jellemzői 158 A férfi pedagógusok viselete 159 A szórakozás hagyományos és újabb formái a fővárosi pedagógusok életvitelében 163 Összegzés 169 Jegyzetek 173 Névmutató 185 Források és irodalom 189