A francia egyetem Napóleontól Vichyig

A Napóleon alatt megteremtett Francia Egyetem Európában egyedülálló kezdeményezés volt az oktatási rendszer államosítására, nacionalizálására és modernizálására. Rendszersajátos jellemzői közé tartozott a 19. században sokáig fenntartott állami monopólium az elitképézésben, a középiskolák és a bölcsészkarok közötti szervezeti összefonódás, valamint egyrészt a proesszionális (jogi, orvosi) és a "tudományos" (humán és reálbölcsészeti) karok, másrészt a fakultások és a selektív szakfőiskolák kettőssége. Ez a berendezkedés a 19. század végéig kizárta önálló egyetemek létrejöttét. Egyes elemei (mint a versenyvizsgák vagy az elitiskolák döntő szerepe a tanári testület utánpótlásában vagy az állam felügyeleti hatalma) máig is a francia oktatási rendszer alappilléreit képezik. A könyv végigkíséri a francia "oktató állam" történetét alakváltozásait egészen a rendszer részleges fellazulásáig a II. világháborút követően, kihangsúlyozva az 1876 utáni két és fél évtized köztársasági refomjainak történelmi jelentősgét és korlátait.