A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 323 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. TARTALOM Kiadói előszó 17 Előszó 19 Bevezetés 23 Az összehasonlíthatóságról általában A kvantitatív összehasonlíthatóság korlátozottsága 27 Lehetséges- s kvalitatíve eltérő objektumokat kvantitatíve összehasonlítani 28 Az összehasonlíthatóság kritikus határa mint az "összehasonlíthatóság kritériuma" 30 A kvantitatív összehasonlíthatóság sohasem korlátlan 31 A kritikus határ és a célkitűzés szerepe a kvantitatv elmezésben 33 A kritikus határ szerepe a természettudományban és a közgazdaságtudományban 33 A kritikus határ objektíve adott, vagy csak a "nagyságdefiníció" lazaságából ered? 34 A céltudatos összehasonlítás megkülönböztetése az öncélú összehasonlítástól, az ún. rendezési játéktól 37 A közvetlen összehasonlítástól a tulajdonképpeni mérésig 39 A kritikus határ számszerűsíthetősége 43 A kvantitatv összehasonlításnál érvényesülő egyéb tényezők 44 A rendezési játék eredete, jelentősége és káros behatolása a tudományos elemzésbe 47 Fejtegetésünk eddigi lépéseinek összefoglalása 49 A gazdasági fejlettségi szintek összehasonlításának elvi és módszertani problémái Gazdasági modell fejlettségi szintek kvantitatív összehasonlítására 53 Különböző országos fejlettségi szintjeinek összehasonlítása csak a fejlődési folyamat jellemzői alapján lehetséges 53 A kvalitatív és kvantitatív változások összefonódása 55 Kiküszöbölhetők-e a kvantitatív változások összefonódása 55 Kiküszöbölhetők-e a kvalitatív változások a fejlődés elemzéséből, ha értékben, illetve pénzben mérjük a társadalmi terméket? 59 A gazdasági modell alapját képező absztrakciók rögzítése 61 A parciális termelékenységváltozások súlyozott átlagát kifejező két mutató 64 A termelékenységnövekedés láncindexszel képzett egységes mutatója 73 A fejlődési folyamat elemzésére kialakított modell alkalmazása több ország fejlettségének összehasonlítására 78 Két ország fejlettségi szintjének gyakorlati összehasonlítása társadalmi termékhalmazuk tételenkénti átárazásával 83 Mennyiben oldhatók fel a modellképzésnél elfogadott absztrakciók, például az értékarányos árrendszer feltételezése 83 A temékek kvalitatív azonosságára vonatkozó feltételezés 85 Zárt gazdasági egység feltételezése 88 Azonos össztársadalmi munkaráfordítás feltételezése 88 Azonos értékű pénzegység feltételezése 90 Példa k1 és k2 mutatók számszerű értékeinek alakulására tényleges országok összehasonlításánál 90 Két ország fejlettségi szintjének összehasonlítása valutakulcs segítségével 94 Hogyan tevődik át az összehasonlíthatóság problematikája a felhasznált adatokra 94 A társadalmi termék fogalmának körülhatárolása 95 A valutakulcs kialakulását befolyásoló tényezők és a külkereskedelmi kapcsolatok modellje 99 Közbevetve, a kölcsönös előnyös külkereskedelem alapja 102 A valutakulcs alapértéke 106 A valutakulccsal nyert kv mutató értékeinek eltérése a tételenkénti átárazással meghatározott k* mutató értékeitől 111 Új módszer a gazdasági fejlettségi szintek összehasonlítására Az új módszer lényege és körvonalazása 119 Mi tette szükségessé új összehasonlítási módszer keresését 119 Az új módszer alapját képező két hipotézis 120 Az új módszer rövid összefoglaló ismertetése 123 A módszer kiinduló adatainak megválasztása, kialakítása és ábrázolása 128 A vizsgálat alapjául veendő országok megválasztása 128 A kiválasztott országok egy főre eső nemzeti jövedelmének előzetes rögzítése 129 Az NG-mutatók megválasztásánál érvényesülő alapvető szempontok 130 Az NG-mutatók középvonalának meredeksége 132 Az NG-mutatók értékeinek szórását előidéző tényezők 133 Szorosabban korreláló mutatók kialakításának szempontjai 125 A korreláció fokozása egyes NG-mutatók konkrét kialakításánál 137 Az NG-mutatók függetlenségére vonatkozó követelmény 140 Az NG-mutatók értékeinek ábrázolása a nemzeti jövedelem/fő függvényében 142 Az NG-mutatók értékei és a fejlettségi szint közötti összefüggés meghatározása 144 A módszer lépéseinek ismertetési sorrendje és a műveletek tényleges összefonódottsága 144 A középvonal meghatározása nem csupán matematikai feladat 147 Rövid bepillantás műhelytitkainkba 150 A középvonal kialakítása a mozgó átlag módszerével 152 A középvonal függvény alakban való rögzítése nem változtat annak empirikus jellegén 154 A fejlettségi szintek, vagy az xi értékek meghatározása 156 A fejlettségi szintek meghatározhatóságának alapja: a kiinduló adatok "megőrződése" a középvonalakban 156 A fejlettségi szintek meghatározási módjának rövid ismertetése 157 A fejlettségi szint meghatározása az "Eltérési grafikonok" egyedi mérlegelése alapján 160 A fejlettségi szint meghatározása az Xij értékekből képzett átlaggal 166 Az Xi,g értékek korrigálása egyedi mérlegeléssel és az Xi,korr fejlettségi mérőszámok végleges rögzítése 170 Összefoglaló megjegyzések 173 Milyen fejlettségi szint-intervallumban és milyen pontossággal alkalmazható módszerünk 176 A gazdasági fejlettségi szint mint átlagérték és a fejlettségi gradiens 176 A fejlettségi gradiens hatása a mutatók értékére és a fejlettségi szint meghatározására 179 A fejlettségi gradiens szerepe gazdaságilag fejlett országok vizsgálatánál 182 A jövedelemeloszlás egyenetlenségének hatása az NG-mutatók értékére 185 A fejlettségi és a jövedelemeloszlási gradiens döntő jelentősége elmaradott országok fejlettségi szintjének meghatározásánál 189 A módszer alkalmazhatóságának felső fejlettségi szinthatára 195 Ellenőrző számítások 198 A pótmutatók figyelembevétele 206 Magyarország gazdasági fejlettségi szintjének meghatározása 207 A fejlettségi szint meghatározására kidolgozott módszer "melléktermékei" 212 Jegyzetek 215 Képletek, ábrák és táblázatok jegyzéke 235 Képletek jegyzéke 237 Ábrák jegyzéke 239 Táblázatok jegyzéke 241 Függelék Magyarázatok a Függelékhez 245 Táblázatok (I-IV.) 256 Ábrák (I-XXX.) 270 Magyarázatok a Függelékhez orosz nyelven 303 Magyarázatok a Függelékhez angol nyelven 315