A gazdasági fejlődés trendvonaláról

Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1975 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 388 oldal Sorozatcím: Elvek és utak Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-270-038-4 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. TARTALOM Előszó a második, javított és bővített magyar kiadáshoz 5 Előszó a francia kiadáshoz 7 A gazdasági fejlődés valódi hordozója 17 Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus 42 A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása 23 A trendvonal: nem agyrém, de nem is fátum 26 A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása 30 A helyreállítási periódus klasszikus esete 34 A japán gazdasági csoda A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus 42 A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: a munkaerő-megoszlás változása 51 Egy gazdasági csoda, amely nem akar véget érni 54 A fák mégsem nőnek az égig 56 Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható 57 A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus Az Októberi Forradalom és a trendvonal törése 61 A polgárháborút követő helyreállítási periódus 68 A második világháborút követő helyreállítási periódus 71 Összefoglaló megjegyzések 76 A nyugatnémet "gazdasági csoda" A trendvonal felismerését megnehezítő sajátos körülmények 78 Néhány nyugat-európai ország fejlődésének trendvonala 83 A "gazdasági csoda" előtörténete és vége 97 Befejező megjegyzések 107 A helyreállítási periódusok Magyarországon és az "olasz gazdasági csoda" Ha a trendvonal állandóságát már bizonyítottnak tekintjük 109 Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon 110 Az "olasz gazdasági csoda" végén 118 A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések Átfogó és parciális mutatószámok 131 Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala 135 A trendvonal tapasztalt állandósága mint elemzésünk kiindulópontja Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal? 147 A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás 152 Két aspektus - az analízis kettéágazása 154 Célkitűzések és megvalósítások láncolata 155 Kutatás és fejlesztés A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése 162 A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés 168 A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban 172 Kutatási eredmény és extraprofit 177 A kutatási eredmény mint quasi-áru 180 Hajtórugó és regulátor 185 A technika új vívmányainak terjedése A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense 187 Az egyes technikai vívmányok terjedése közötti kölcsönhatás 198 Az új technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásán keresztül megy végbe 202 Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás 207 A tárgyiasult munka mennyisége Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez 211 Mily meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen 215 Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán? 220 Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése A kérdés felvetése és körvonalazása 222 A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra 225 A II. szektorban végbemenő termelékenységemelkedés alapja 227 A termelőberendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható" 229 A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére 234 A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála 237 A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans 240 Modellünk felépítésének áttekintése 243 A beruházási hányad és a termelékenységemelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai 244 A beruházási hányad hatása a termelékenység rövid és hosszú távú emelkedésére 255 Az állandó beruházási hányad optimális nagysága 259 Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra 268 A beruházási hányad és az ipar struktúraváltozása 271 Építési beruházás és gazdasági fejlődés Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama 276 "Népszaporulatra" és "fejlődésre" fordított építkezés 280 Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és következménye 282 Munkaerő és fejlődés Az ismeretek összességének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontakozása a munkamegosztás következtében 284 Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása 288 A gép mint az ember tanítómestere 295 A manufaktúrától az automatizálásig 297 A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása 301 Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra 305 A szakmastruktúra-változás két részfolyamat erődje 309 A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia) 318 A "Tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése 320 A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme 321 A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja, és a kötés, mely határt szab ütemének Amikor a hajtóerő keletkezett 324 A "munkahelystruktúra" fogalma 328 A "strukturális feszültség" két komponense 330 A strukturális feszültség és a bérek 333 Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni 338 Feszültség és konkurrencia 340 Strukturális feszültség és a beruházási hányad 343 Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás 347 Nyitott és zárt gazdasági egység 354 Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el 357 Forrásmunkák 363 Megjegyzések az ábrákhoz (a statisztika forrásmunkák megjelölésével) 367