A görög filozófia A milétoszi iskola, avagy a filozófia hajnala,Az eleai iskola,Az "Akadédmia" filozófusa: Platón,Az antik kétely-filozófia: a szkepticizmus

FÜLSZÖVEG Az egyetemes kultúrát számos értékkel gyarapító ókori népek közt kiemelkedő szerepet játszik a görögség. Ez a lélekszámban kcsiny nép rakta ugyanis le a tudományos gondolkodás alapjait, szült varázslatos művészeteket, teremtett az antikvitásban páratlanul álló demokratikus társadalmi berendezkedést és hozta létre a valóság gyökeresen új szemléletét: a filozófiát. Pais István most másodszor napvilágot látó könyve, "A görög filozófia" erről az új világszemléletről szól. A benne olvasható gazdag anyag színesen, árnyaltan, közérthetően ábrázolja a régi hellén gondolkodókat. S mivel a filozófia csupán hosszú szellemi fejlődés eredményeképp alakult ki, elemzésüket ama férfiakkal (Homérosszal, Hésziodosszal, "a hét bölcs"-csel, és az ún. gnómaköltőkkel) kezdi, akik létrejöttét eszmeileg előkészítették. A történetiség elvéhez mindvégig hű kötet csak ezt követően vizsgálja a filozófiát, megteremtő Thalészt, a lélekvándorlásban hívő Püthagoraszt, a vallási képzetek eredetét kutató Xenophanészt, a dialektikus szemléletű Hérakleitoszt, az ateizmust kimunkáló szofistákat, a "bábáskodó"Szókratészt, a társadalomutópiát és ideatant alkotó Platónt, az ókor legjelesebb filozófusának és tudósának számító Arisztotelészt, a hellenisztikus időszakban életre kelt sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus képviselőt - és még sok más bölcset. A filozófiát a görög történelem szerves részeként tárgyaló könyv komplex jellegű. Belőle nem csupán az tudható meg, hogy a hellén filozófia mily csodás eredményeket ért el a természet, a társadalom, az emberi érzékelés és gondolkodás vizsgálatában. Megismerhető belőle a görögség nemzetközi és belső történelme, művészeti és tudományos élete is. A kötet szerzője, Pais István világosan és ismételten hangsúlyozza: a modern gondolkodás a görög szellemiségen nyugszik. S egyúttal számos esetben és határozottan érzékelteti azt is, hogy a régi hellén filozófusok ma is nagyon aktuálisak, a jelen emberéhez is szólnak. Vissza TARTALOM Előszó 9 A milétoszi iskola, avagy a filozófia hajnala 11 Homérosz éls Hésziodosz mint a filozófiai gondolkodás előkészítői 21 "A hét bölcs" és a gnómaköltők 39 A milétoszi iskola: Thalész, Anaximadrosz és Anaximenész 47 A Janus-arcú püthagoreizmus 72 A politeizmust bíráló Xenophanész 91 Az epheszoszi "homályos" bölcs: Hérakleitosz 101 Az eleai iskola 119 A zénóni aporiák 126 Akragaszi Empedoklész 139 A ráció filozófusa: Anaxagorasz 158 A korai atomisták: Leukipposz és Démokritosz 177 Atom-arkhé és ismeretelmélet 179 Démokritosz a társadalomról, az erkölcsről és a vallás keletkezéséről 187 A szofisztika 198 A görög felvilágosodás és Athén felemelkedése 198 A szofisták tevékenysége és radikális valláskritikája 212 Szekularizált társadalomszemlélet 224 Ismeretelméleti relativizmus: "az ember a mérték" 239 A "bábáskodó" Szókratész 250 A dualista rendszer kialakítása 258 A peloponnészoszi háború és a racionalista etika 266 Szókratész daimonionja és pere 277 A szókratészi iskolák 284 Az "Akadédmia" filozófusa: Platón 294 Teleologikus és dualista világmagyarázat 303 Ideatan és ismeretelmélet 318 Társadalomfilozófia és társadalomutópia 338 Pedagógia. A műalkotás mint az utánzat utánzata 357 A künizmus. Szinópéi Diogenész 365 Az arisztotelészi filozófia 379 Arisztotelész élete, művei és Makedónia felemelkedése 380 Az árucsere történeti elemzése és a platóni társadalomutópia bírálata 390 A lehető legjobb állam tervezete és a nevelés központi szerepe 398 Szekularizált etika és a "Poétika" 409 A platóni ideatan kritikája és a kozmikus dualizmus 420 Lélektan és ismeretelmélet 446 Az "első filozófia" 462 Az "Organon": a logika megalapozása 471 Geocentrikus világkép 480 A hellenisztikus világ 486 A "Tarka Csarnok" filozófiusai: a sztoikusok 501 A sztoicizmus történeti korszakai és panteizmusa 501 Az etika központi szerepe 518 A "Kert" filozófiája: az epikureizmus 518 A világfolyamat mint atomok önmozgása és a metakoszmionok istenei 535 Harc a vallás, az antriopocentrizmus és a finalizmus ellen 549 Etika-lcentrizmus és történetfilozófia 557 Az antik kétely-filozófia: a szkepticizmus 566 Az "Új Akadémia" szkepszise. Karneadész 571 A szkeptikus troposzok 581 Az újplatonizmus 597 A plótinoszi emanáció-elmélet 599 Jegyzetek