A gyermek testi és lelki fejlődése

ELŐSZÓ Fejlődés A fejlődés lélektani fogalma. - A gyermek és ifjú életét, cselekvéseit, magatartását, s ezek változásait csak akkor értjük meg, ha mindezeket a testi-lelki jelenségeket fejlődés gyanánt fogjuk fel és a fejlődésnek fogalmából értelmezzük. a gyermek és ifjú ismeretének, megértésének és nevelésének első és alapvető feltétele a fejlődés tényének, a fő törvényszerűségeinek, jellemző szakaszainak, s e fejlődésszakaszok tartalmi jellegzetességeinek felismerésében áll. A nevelőnek abból az alapeszméből kell mindig kiindulnia, hogy a gyermek és ifjú "fejlődő" lény, azaz: gondolkozása, érzése, cselekvései nem olyanok, mint a felnőttéi; a gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem életkorszakainak változásain keresztül csak fokról-fokra közelíti meg és éri végül el a felnőtt tulajdonságait és annak személyiségtípusát. Hozzátehetjük ehhez még azt is, hogy a gyermeket nemcsak a felnőttől választják el nagy testi és lelki különbözések, hanem a saját maga fejlődésének időszakán belül is lényeges változáson megy át és ennek különbségeit is észre kell vennünk: egészen más a gyermekkor lelki arculata, mint a z ifjúkoré s ezek az életszakaszok is több részt fognak össze s e részek szintén új meg új vonásokkal gazdagítják a fejlődő ember képét. Vissza TARTALOM Bevezetés Fejlődés 3 A fejlődés lélektani fogalma A koraérettség és hátramaradás Infantilizmus Állandóság és változás a fejlődésben A fejlődés üteme Tagolódás (differenciálódás) és megszerveződés (integrálódás) Egyes lelki működések és az egész személy fejlődése Mennyiségi és minőségi gyarapodás A Fejlődés korszakai A Fejlődés szakaszai (fázisok, stádiumok) Átöröklés 16 Az átöröklés kérdései Az átöröklés törvényei A lelki tulajdonásgok átöröklése Rendes és rendellenes tulajdonságok öröklése A lelki tulajdonságok öröklésének helyes értelmezése A változatok törvénye Öröklés és jóslás Tanulás 28 A tanulás szónak három lélektani jelentése A próbálgatás és kísérletezés módszere A feltételes reflexek tana A feltételes reflexek elméletének bírálata A szokások Új szokások szerzése Az értelmes tanulás Gyermekkor A lelki élet kezdetei 43 Velünkszületett és szerzett tulajdonságok A velünkszületett tulajdonságok és lelki erők ismertető jellegei Elsorolások Önkifejtés, lelki energia, szükségeletek, reflexmozgások, negatív és pozitív alkalmazkodások, mozgások, ösztönzések (impulzusok), ösztöncselekvések Az első életév 53 A csecsemőkor A személy egysége A születés Alvás Életfenntartás Eszmélés, emlékezés, mozgások, érzékelés Az érzékszervek első működése Mozgások A gyermeknyelv kezdetei Első érzelmek A csecsemő és környezete Védekező mozgások Az első gyermekkor 65 Az első gyermekkor fejlődésének általános eredményei Alkalmazkodás és engedelmesség Gyermek és az anya viszonya Az engedelmesség kialakulása A gyermek viszonya más gyermekekhez Az első dackorszak A nevelés feladatai a dac korszakában Viselkedési színvonalak és eszmények Hazugságok A kisgyermek vallásossága A játék A játékok fajai A kisgyermek értelmi tevékenységei Tudati állapotok Figyelem Az érzékek foglalkozása Intelligenciamérés a kisgyermekkorban A gyermek kérdései Nevelői következtetések A gyermek beszéde és nyelve Iskolai élet kezdete előtt A gyermek értelmességi színvonala és világképe A gyermekkor második és harmadik szakasza 104 E korszakok elhatárolása Fő jellegzetesség a valóságnak új meghódítása és sfeldoglozása Ennek eszközei: engedelmesség, kérdések, a vallásosság új fordulata, az oki gondolkozás, a gyakorlati és technikai intelligencia A gyermekek rajzai A gyermeke érdeklődése A gyermek olvasmányai Törekvései és érzelmi világa Önérvényesítés Altruizmus Ellnállás, önuralom Alaphangulatok Érzések és indulatok Cselekvések Nem kielégítő megoldások Komplexek Csekélyebbértékűségi érzés Kompenzációk Hazugság, önigazolás, mások vádolása, árulkodás a gyermekkorban Szublimáció A nemiség kérdései az iskolásgyermek korában A nemi felvilágosodás A gyermek és az iskola 146 Az iskolai érettség kérdése A tanuló szellemi munkája A játszvatanulás A szorgalom A hanyagság Az "osztály" lélektana A tanító Az egy osztályba tartozó tanulók típusai Gyermekkori barátkozások Az iskolásgyermek játékai Összefoglalás Serdülés és ifjúkor Az ifjúkor lényege 178 Az ifjúkor lélektani mivoltára vonatkozó főbb elméletek A nemi serdülés Az alapvető lelki szükségletek, törekvések, ösztönök az ifjúkorban A kiegészülés tana Az értékek világához való hozzáfordulás Önállósodás és a lelki konfliktusok Az ifjúkor időbeli szakaszai A serdülés és az ifjúkor lelki rajza 193 A serdülőkor évei a fiúknál és a leányoknál A "negatív fázis" elmélete Az ivari serdülés ismertető jelei A lelki serdülés, a lelki egyensúlybomlás, dackorszak és annak következményei, a képzelet és ábrándozás A csekélyebbértékűségi érzés és a félénkség Az altruizmus szerepe A rajongás A flört, az erotika és a szexualitás a serdülőkorban A mai ifjúság Az önkielégülés (onánai) és az ellene folytatott küzdelem lélektana A homoszexualitás A serdülő ifjúság viszonya a szülőkhöz A vándorlás vágya és a honvágy Az iskola és a serdülő ifjúság Barátkozások A serdülőkor érzelmi világa Hangulatok, indulatok Akarás és cselekvés Kiszámíthatatlanság Szuggesztibilitás A serdülők értelmessége Emlékezés, figyelem, gondolkodás A serdülőkor vallásossága Típusok A serdülők erkölcsi felfogása és érzülete Az eszmények szerepe Esztétikai érzelmek és állásfoglalások A cselekvések sajátosságai a serdülés korában Lelki konfliktusok Összefoglalás: a serdülőkor egységes lelki képe Az ifjúkor 290 Az ifjúkor jellemzése Kiegyensúlyozottság Ifjúkor és társas élet A leányok lelki élete a serdülés és ifjúkor éveiben 297 Tipikus különbségek A kelletlen időszak (age de disgrace) Bizonytalanságérzés, érzelmi élmények, énes tendenciák, személyi beállítódás A leányok szellemi érdeklődése Akarati és cselekvésjellegzetességek A szülőkhöz való viszony Csoportalakítás A leányok erkölcsi és vallási élete Vallásos típusok Erotika és nemiség Jegyesség és házasság