A gyűrű

Berci és Maca egybekelésének kalandos és tragikus története hitelesen elbeszélve A szerzőről igen kevés konkrét adat áll rendelkezésünkre. Annyi bizonyos, hogy Svájcban, a Bodeni-tó környékén született valamikor az 1300-as évek utolsó évtizedeiben, kora átlagos műveltségi szintjét messze túlszárnyaló jogászember alapos irodalmi, hittudományi, bölcseleti, etikai, természettudományos és hadtudományi ismeretekkel. A verses eposz komikus és groteszk elemeket egyaránt tartalmazó cselekménye, amelynek középpontjában egy Ostobány nevű kitalált svájci faluban lakó kelekótya parasztlegény, Taknyos Berci áll, röviden így foglalható össze: hogy egy Fogdafarkam Maca nevű rút és csámpás parasztlány vonzalmát elnyerhesse, magát pedig ugyanakkor igazi, a szerelméért próbatételre kész lovagként mutathassa be, Berci hasonszőrű barátainak közreműködésével lovagi tornát rendez, az egészből azonban nem sül ki egyéb, mint szánalmas tökfilkók csúfos lebőgése. Miután groteszk-komikus udvarlási kísérleteit is balsiker koronázza, levélváltásra kerül sor közte és Maca között. Az írástudó és irodalomban járatos férfiak segítségével megírt levelekben Berci és Maca kölcsönösen megvallja egymásnak a másik iránti heves szexuális vonzódását. Ezt követően Berci és Maca családja és rokonsága hosszú vitákban fejti ki véleményét a házasságról, illetve okosítja ki Bercit a szükséges tudnivalókról, minekutána már semmi sem állhat a házasságkötés útjában. A menyegzőt először is a nászajándékok, majd a lakodalmi vacsora nyomorúságos mivolta jellemzi, amit aztán a vendégek fékevesztett orgiája követ. Miután az előzőleg a seborvos által teherbe ejtett Macának a nászéjszakán sikerül magát érintetlennek tettetni, verekedés tör ki a részeg vendégek között. Ez a verekedés azonban hamarosan nagyszabású világháborúvá fajul, és sor kerül egy borzalmas ütközetre, amelyben az ellenséges szomszéd falvak lakóin kívül óriások, törpék, boszorkányok, irodalmi és mondabeli hősök is részt vesznek. A végén mindent vér borít és hullahegyek...