A háttérember

19. századi történelmünk bővelkedik kiemelkedő tevékenységet kifejtő, nagy hatású politikusokban és gondolkodókban, érthető tehát, hogy az utókor figyelme elsősorban rájuk irányult az elmúlt bő egy évszázadban. Mellettük azonban - méltatlanul - háttérbe szorultak olyan komoly életművet hátrahagyó közéleti szereplők, akiket saját korukban elismertek és megbecsültek, de a korszak alakítására, formálására gyakorolt hatásuk kétségtelenül nem mérhető Kossuth Lajos, Széchenyi István gróf vagy Deák Ferenc tevékenységéhez. Csengery Antal minden bizonnyal közéjük tartozik. Politikusi, közéleti pályája kapcsolódik a század legizgalmasabb időszakaihoz. Az 1840-es években a reformkor döntő évtizedében már ott találjuk a liberálisok táborában, a Pesti Hirlap rovatvezetője, majd 1848 végéig szerkesztője, a centralista politikai kör egyik meghatározó alakja. 1849 tavaszán belügyminisztériumi tanácsos lett a Szemere-kormányban. Az 1850-es években a szűk nyilvánosság keretei között igyekezett minden lehetőséget kihasználni a megszólalásra, 1861-től azonban ismét bekapcsolódott a politikai életbe. Országgyűlési képviselővé választották, a Deák-párt egyik kulcsfontosságú alakja lett, döntő érdemei voltak a kiegyezés tartalmának és szövegének megformálásában. 1867 után a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöki és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, számtalan korszakos jelentőségű törvény kidolgozója volt. A kötet szerzője, Csengery Antal szakavatott kutatója a megmaradt gazdag forrásanyag felhasználásával ad teljes képet e méltatlanul elfeledett politikus, közszereplő politikai és közéleti pályafutásáról.