A hosszú, hosszú út

1917-et írunk, és a háború még mindig nem ért véget. Hunterék, a barátaik és a ház személyzete lassan beletörődik az egyre romló körülményekbe és az őket ért veszteségekbe. A frontról visszatért David az átélt borzalmak és súlyosan sérült lába miatt lelkileg is összeroppan. Diana, a húga egyedül várja első gyermekét, mivel a férje, Rupert is bevonult. Laura nagynénjük a mentőszolgálatnál dolgozik Franciaországban, barátnőjével, Louisával. Sadie-t már nemcsak a lovak és a Courcy iránti vonzalma köti le, de több fiatalember érdeklődését is felkelti. A ház asszonya, Beattie otthon és a kantinban is igyekszik helytállni, miközben egyre viaskodik bűntudatával titkos viszonya miatt, és aggódik szerelméért, akit a frontra vezényeltek. Edward, az elhanyagolt férj sikerrel küzd az érzései ellen, amelyek a francia Élise-hez vonzzák. A tengeralattjáró-támadások következtében Angliát éhínség fenyegeti, de amíg várják az USA segítségét, megpróbálják a lehetetlent is.