A jelentés szerkezete

FÜLSZÖVEG A nyelv rendszerére irányuló kutatások világossá tették, hogy a mondatoknak nem egyszerűen a nyelven kívüli valóság alapján tulajdonítunk jelentést, hanem azoknak a belső nyelvi összefüggéseknek az alapján, amelyek a mondatokat egymáshoz kötik. A hagyományos nyelvészet a mondatok között egyes összefüggéseket már felismert, és így eljutott a rendszer töredékeihez. Ezek az összefüggések a konkrét - általános irányában helyezkednek el. A legújabb generatív grammatikai kutatások a nyelvi jelenségeknek (mondatoknak) deduktív leírását adják. Ezekben a leírásokban az egyes mondatok és az egész rendszer formális összefüggései tárulnak fel - az általánostól a konkrét felé haladva. A szerző koncepciójában egyfelől a töredékes összefüggéseket egységes láncolattá fűzi össze: szerves rendszer; másfelől a konkrét levezetésekkel párhuzamosan - egy nyelvi logikai általánosítás során - mind elvontabb mondattartalmat vonatkoztat el - amelyből most már mint tartalmas általánosból vezethetők le deduktíve a konkrét mondatok. A szerző által megrajzolt kép a nyelvi rendszert mint az ellentétes, egymást kölcsönösen feltételező konkrét - általános, általános - konkrét mozgásfolyamatok egységét mutatja be. Ami a munka módszerét illeti: a hagyományos és a modern elemzési módok ötvözete - a hagyományos és modern módszerek magasbb egységét valósítja meg. Vissza TARTALOM Előszó 11 A jelentés aspektusai 15 A jelentés-levezetés fogalma 15 A jelentés és kontextus összefüggés 16 A szintaktikai kapcsolatok szematikai kötöttsége 18 A szintaktikai kapcsolatok szematikai kötöttségének az oka - a jelentés elemekre bontása 19 A különböző jelentések összefüggései 21 Jost Trier mező-elmélete 21 André Jolles mező-elmélete 21 A Trier-i mező-elmélet kritikája 22 A jelentés mikro-struktúrája 23 A tulajdonképpeni és a metaforikus jelentés kettős mozgása 23 A tulajdonképpeni és metaforikus jelentések deduktív levezetése 25 A mikro-struktúra fogalma 25 A jelentés elvont elemeinek, ill. az azok által alkotott mikro-struktúráknak a dimenziói 26 Az elemek horizontális összefüggései 26 Az elemek mélységi összefüggései 27 A tulajdonképpeni jelentések kettős aspektusa 28 A jelentés szerves struktúrája (ugyanannak a jelentésnek a belső mozgása) 31 A Katz-Fodor-féle elmélet kritikája (2): a projekciós szabályok 31 A mondatformák szerves rendszere 32 A mondatformák hipotetikus rendszere 34 A Schmidt-i imaginárius jelentés kritikája 37 A mondatformák pragmatikus alapjai 39 A hipotetikus és a szerves belső összefüggése 41 Magányos sorok és nominalizációk 42 A szerves folyamatok általánosulása 50 A mondatformák implikatív rendszere 52 A formák elemeinek rendszere 53 A viszonyok összefüggései - az egyes mondatformákon belül 53 A viszonyok összefüggései - a mondatformák között 55 A mondatformák rendszerének és az azokat alkotó elemek rendszerének viszonya 58 A nyelvi mozgásformák dialektikája 59 A részeshatározó (dativus) és a nyelvi rendszer 61 A részeshatározó kialakulása - és a transzformációs csoportok 61 A kialakult részeshatározó - és a transzformációs csoportok 62 A részeshatározó és a mondatformák rendszere 63 A részeshatározó 64 A részeshatározó és a tárgyak világa 65 Az afficiens tárgy és a részeshatározó 65 Az efficines tárgy és a részeshatározó 67 A részeshatározó és a hipotetikus rendszer 69 A különböző jelentések összefüggései 71 Deabverbális igei képzések 71 Különböző jelentések és a szerves rendszer összefüggései 94 Adverbális kiegészülésekből levezetett jelentések és a szerves rendszer összefüggései 94 A köt -(rá) erőszakolt, kényszerített stb. szerkezeti összefüggés 94 A köt és a deadverbális képzések külsődleges összefügése 94 Az erőszakol, kényszerít egy szűk körű tartama 103 A köt (jel1-2) -a kényszerít, erőszakol stb. - és a köt (jel3) belső kapcsolata 105 A szorít (jel 1-2) a kényszerít - és a szorít (jel3) belső kapcsolata 105 A metaforikus köt. függővé tesz, feltételez belső kapcsolata - a jelentések érzékletes szintjén 110 A köt logikai struktúrája 111 A köt - kényszerít (stb.) nyelvi és logiaki mozgásának belső összefüggése 111 A jelentésfejlődés közvetett jellege 121 Az alá-támaszt - megerősít szerkezeti összefüggései 123 Az alá-támaszt metaforikus jelentéseinek logikai szerkezete 123 A megerősít egy szűk körű tartalma 126 Az alá-támaszt (jel1-2) -a megerősít - és az alá-támasztja (jel3) belső kapcsolata 128 Az alá-támaszt belső struktúrája 136 Az alá-támaszt stb. - megerősít nyelvi és logikai struktúrájának belső összefüggésen 136 A jelentésfejlődés közvetett jellege 138 Meg-alapoz - meg-erősít 141 A de-nominális ill. -adverbális képzések és a nyelvi rendszer 143 A meg-old, fel-old szerkezetei 148 Meg-oldja + a titkok 149 A meg-old (jel1-2) a meg-világít /szabaddá tesz és a meg-old(jel3) összefüggése 149 A meg-old (jel3) és a meg-világít belső összefüggése 149 A meg-old (1) logikai szerkezete 152 A meg-old (1) felbontott logikai szerkezete 152 Meg-oldja + az egyenlet és variánsainak összefüggése 157 A meg-old (2) -ki-számít stb. - és a meg-világít belső összefüggése 157 A meg-old (2) logikai szerkezete 157 A meg-old (2) felbontott logikai szerkezete 157 Meg-oldja + a válságot 162 A meg-oldja + a válságot és variánsainak összefüggése 162 A meg-old (3) - harcol stb. - és a megnyilvánít belső összefüggése 162 Jelentés mint a jelentés elemek integrált egysége 191 Szinonimaszerű jelentés összefüggések - kölcsönösen egymásnak alárendelhető jelenségek 206 A rendszer generális mozgásfolyamatai 237 A mikro-rendszer és a szerves rendszer összefüggései 255 A jelentés aspektusai 261 A jelentés három aspektusa 261 Jelentés és formarendszer 261 A szintaktikai szerkezet szemantikai interpretációja - a generatív grammatikában 262 Jegyzetek 263