A józan ész védelmében és más tanulmányok

G. E. Moore a 20. századi polgári filozófia egyik legjelentősebb alakja. Jelentőségére jellemző, hogy bár Bertrand Russell Cambridge-ben Moore tanára volt, a filozófiai közvélemény kettőjük viszonyában mégis Moore-t tekintette szellemi mesternek. Ennek a véleménynek maga Russell is kifejezést adott. Filozófiai álláspontjuk harcostársakká teszi őket. Russell mellett Moore volt az, aki a brit filozófiában elhatalmasodó spekulatív idealizmus uralmát megdöntötte. Russel a matematika és a természettudommányok, ő pedig a józan ész meggyőződései felől indítja meg a támadást. Kérdéseinek egyszerűsége egyedülálló a filozófia történetében. Felemeli a kezét, és azt kérdezi: valóban léteznek anyagi tárgyak, amkor pedig bizonyos, hogy ez egy kéz, és emitt egy másik? De hogy mi a válasz, az már nem ilyen egyszerű. Ez elemzés dolga. A moore-i elemzések iskolát csináltak: az ún. analitikus filozófiát. Ebben a kötetben bemutatjuk Moore filozófiájának legfontosabb éptőelemeit és azokat a kritikai esszéket, melyek szembesítik a pozitív mondanivalót a hagyományos és a modern idealizmus különféle áramlataival