A karácsonyi ünnepkör hagyományos ételei a Kárpát-medencében

Az ünnep különleges időszak, vallási szempontból szakrális idő, amikor egy közösség a megszokottól eltérően viselkedik. A közösség ünnepi szokásokat, más előírásokat, valamint tilalmakat hajt végre, mint hétköznap. A napi munka helyett az ünnepi, gyakran mágikus cselekmények kerülnek előtérbe. Megléte rendelkező cselekedetek sora, melyben az egész társadalom részt vesz. Az ünnep (festum) vallási tartalma istentisztelettel megszentelt valamely vallási esemény vagy valamely szent személy emlékére megtartott nap. A kereszténység ünnepeinek egy része a zsidóktól származik, így a vasárnap (illetve a szombat), a húsvét és a pünkösd. A vízkereszt és a karácsony csak később a IV. században alakultak ki. Az ünnepek, köztük a karácsony szerepe kiemeli az embert a mindennapok egyhangúságából, megállni egy rövid időre. Szent, megszentelt idő ez. Ekkor van alkalmunk visszagondolni a múltra, a múltban rejlő hagyományokra, azok rejtett, de ősrégi értelmére. Ez a cselekedet számos területet érint: az ősökkel való kapcsolatot - amely pogány szokásainkra utal - a bőségvarázsló, szerencsét hozó, betegségmegelőző rituális szokásokat -, amely nemcsak az emberre, hanem az állatokra is vonatkozik. A karácsonyi ünnepkörön belül sokféle hagyomány, rituális tevékenység létezik a köszöntőtől a karácsonyi morzsa összeszedéséig az állatok ünnepi étkezését is beleértve.