A katholikus Magyarország 1001-1901 I.

ELŐSZÓ EZERNYOLCSZÁZKILENCVENHATBAN nagy lelkesedéssel ünnepeltük ezredik évfordulóját annak, hogy vitéz őseink karddal megszerezték nekünk ezt a drága hont. Ámde országunk bíboros hercegprímása már akkor figyelmeztetett arra, hogy ha kard szerzette is, de kétségtelenül a kereszt, a kinyilatkoztatott igaz vallás és az azt őrző katholikus egyház tartotta azt fönn napjainkig. Azért az ezredévi ünnepségek természetszerű, szükségképes befejezése volt az, amidőn 1900-ban a magyarok kereszténynyé lételének kilencszázados emlékét ünnepeltük. De a bölcs és jóságos Gondviselés úgy intézte, hogy édes hazánk, amikor a keresztet életelvéül fogadja, ugyanakkor a kereszténység közös atyjától, a római pápától kereszttel diszesített koronát is kapjon, hogy mint keresztény királyság bizalommal önmaga iránt s tekintélylyel mások előtt fejlődjék s teljesítse hivatását, mely abban áll, hogy az európai keresztény művelődést megvédelmezze s kelet felé terjeszsze e művelődés áldásait. Ennek a két ténynek: a kereszténység fölvételének és a keresztény magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulóját ünnepelte hazánk 1900-ban. Az alkalom nagyszerűsége hangosan követelte, hogy emlékére alkossunk egy oly művet, mely számot ad a kilencszázados múltról s ecseteli a századok alatt tett fejlődés eredményeit, illetve nagyrészt, fájdalom, csak maradványait: a mai állapotot. Ennek a fölfogásunknak eredménye a jelen munka, melyben a kilencszáz év előtt kereszténynyé és katholikussá lett Magyarország múltját és jelenét kívántuk ismertetni, emlékéül a múltnak, hevülésül a jelen katholikus magyarjainak s okulásul a jövőre. Művünket három részre osztottuk. Az első a katholikus egyház történetét Magyarországon, tehát a katholikus Magyarország történetét nyújtja, a kereszténység magyarhoni kezdetétől 1901-ig, mivel mi a történeti kutatás újabb bizonyságai értelmében Szent István koronázási évéül 1001-et tartjuk, következéskép a kilencszázados évfordulót 1901-ben látjuk. A második rész külön tárgyalja az egyes művelődési tényezők: oktatás, nevelés, irodalom és művészetek történetét. Vissza TARTALOM I. KÖTET I. rész. Dr. Sziklay János: A római katholikus egyház története Magyarországban. Első fejezet. A keresztény egyház alapítása és megszilárdítása. Gejza fejedelemtől szent László haláláig, 1095-ig. 1. Előzmények szent Istvánig 1 2. A magyar keresztény egyház megalapítása és szervezése szent István által 4 3. Szent István további téritői munkássága. Szent Gellért 24 4. A hitélet és művelődés szent István alatt. Templomok, káptalanok, kolostorok 30 5. Szent István utolsó évei. Imre. Zavaros idők 36 6. A keresztényellenes mozgalom I. Endre és I. Béla alatt 39 7. A kereszténység belső megerősödése. Szent László. A szabolcsi zsinat 43 MÁSODIK FEJEZET. Az egyházi hatalomnak és közjogi tekintélyének kifejlődése. Kálmántól az Árpádok kihaltáig. 1096-1301. 1. Hitélet és hierarchiai viszonyok a XII. és XIII. században 54 2. A szerzetesrendek 59 5. Kálmán uralkodása. Viszonya a szentszékhez. keresztes hadjáratok. Törvényei 68 4. Belvillongások és egyházi zavarok korszaka III. Béláig 1114-1173-ig 72 5. III. Béla uralkodása. Ujabb keresztes háború. 1175 -1196. 77 6. A belvillongások káros visszahatása az egyházra Imre és II. Endre alatt. - 7. Magyar keresztesek. Magyarország egyházi tilalom alatt. 1196-1235-ig 79 8. IV. Béla reformjai. A kunok befogadása. Tatárjárás. Az ország és az egyházak pusztulása 93 9. Az ország helyreállitása. A papság és a szerzetesrendek közreműködése. Az első magyar bíboros. Belső zavarok. Boldog Margit. V. István 96 10. Hanyatlás IV. László alatt, III. Endre meghiusult reformkísérletei. Az Árpádház kihalta 102 HARMADIK FEJEZET. Magyarország az egyházszakadás alatt. Az Anjouk és Zsigmond országlása a bázeli zsinatig. 1301-1418. 1. Az ellenkirályok küzdelme Károly Róbert trónraléptéig 109 2. Károly Róbert uralkodása. 1308-1342-ig 112 5. Az egyház külső képe a XIV. század elején. 116 4. Magyarország és az egyház viszonya Lajos és Mária uralkodása alatt. 1542-1395-ig 119 5. Az egyházszakadás megszüntetése Zsigmond alatt, 1595-1418-ig 135 NEGYEDIK FEJEZET. Magyarország és az egyház küzdelme az ozmán hódítás ellen. 1. Zsigmond uralkodása a konstanci zsinat után. Albert 145 2. A Hunyadiak kora Mátyásig. 1440-1457-ig 149 3. Mátyás király uralkodása 156 4. Az általános hanyatlás a Jagellók alatt. A protestánsság kezdete. A mohácsi katasztrófa. 1491 - 1526-ig 164 ÖTÖDIK FEJEZET. A török hódítás és a reformáció terjedése. I. Ferdinánd uralkodásától a bécsi békéig. 1526-1606. 1. A katholikusság küzdelmei Magyarország szétszakadása alatt 17 3 2. A katholikusok üldözése Erdélyben 182 3. A pusztulás betetőzése Rudolf alatt 185 HATODIK FEJEZET. A katholikus visszahatás a XVII. és XVIII. században. 1606-1780-ig. 1. Pázmány Péter és kora. 1606-1637-ig 188 2. A térítés növekedése. Sérelmi harcok. 1637 -1683-ig 204 3. Magyarország felszabadítása a török hódoltság alól. Szabadságharcok. 1683 -1711-ig 218 4. III. Károly uralkodása 1711-1740-ig 228 5. Mária Terézia. 1740-1780-ig 231 HETEDIK FEJEZET. Az egyházpolitikai harcok kora 1780-tól a jelenkorig. 1. II. József. 1780-1790-ig 239 2. Küzdelem az alkotmány és a vallásügy körül. Esztergom helyreállítása. Politikai reakció. A vegyes házasságok. A radikális egyházpolitika kezdete. 1791 -1848-ig 246 3. A szabadság. A radikális egyházpolitikai törvények. Autonómiai mozgalmak. A nemzet eltiprása. 1848-1849-ig- 255 4. Az önkényuralom. A radikális vallástörvények megszűnése. A horvát hierarchia elszakítása. Konkordátum. A nemzet ébredése. 1850-1867-ig 259 5. Az alkotmányos korszak az elkeresztelési harcig. 1867-1890-ig 262 6. Az új egyházpolitikai törvények megalkotása. A katholikus társadalmi élet kialakulása. 1890-1900-ig 271 7. A jubileumi év. 1900 280 II. RÉSZ. Művelődési tényezők története a katholikus Magyarországban. A kath. népoktatás története Magyarországban. Varju János, kegyesrendi tanár, Vác 285 I. Népoktatás az Árpádok és vegyesházi királyok korában. 1001 - 1526-ig 285 II. Elemi iskoláink Oláh Miklós esztergomi érsek fellépésétől Mária Terézia koráig. 1553 -1770-ig 290 III. Népoktatásunk Mária Terézia idejétől a szabadságharc kitöréséig. 1740-1848-ig 294 IV. Népiskoláink 1848-tól napjainkig 301 Katholikus középiskolánk tör térnie. Varjú János, kegyesrendi tanár, Vác 307 A katholikus egyetemi oktatás hazánkban. Az egészet irta Kiss János dr., egyetemi tanár, Budapest 323 A veszprémi főiskola 324 A pécsi egyetem 326 Az óbudai egyetem 330 A pozsonyi egyetem 332 Mátyás király budai egyeteme 335 Pázmány Péter egyeteme 336 A kassai egyetem 363 Külföldi főiskolák látogatása a középkorban. Békefi Rémig dr., ciszterci-rendi egyetemi tanár, Budapesten 365 Az egri érseki jogakadémia. Huttkay Lipót, jogakadémiai tanár Egerben 373 A pécsi püspöki joglyceum. Késmárky István dr., jogakadémiai tanár Pécsett 376 A kassai kir. jogakadémia története. Esterházy Sándor dr., jogakadémiai tanár Kassán 379 A szent Ágostonról nevetett felsőbb papnevelő Bécsben. Fischer-Colbrie Agost dr., prelátus-kanonok Esztergomban 382 A Pázmány-intézet Bécsben. Nitsch Árpád, hittanhallgató Bécsben 385 A budapesti központi papnevelő - intézet. - Glattfelder Gyula dr., tanulmányi felügyelő Budapesten 391 Az egyes egyházmegyék és szerzetesrendek papnevelő- és hittani-intézete 397 1. A szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő- és hittani-intézet 397 2. A nyitrai püspöki papnevelő- és hittani-intézet 399 3. A besztercebányai papnevelő- és hittani-intézet 400 4. Az eperjesi püspöki papnevelő- és hittani-intézet 401 5. A munkácsi egyházmegye papnevelő- és hittani-intézete Ungváron 402 6. A székesfejérvári püspöki papnevelő- és hittani-intézet 404 7. A szent Mártonról cimzett szombathelyi papnevelő és hittani-intézet 404 8. A veszprémi püspöki papnevelő- és hittani-intézet 405 9. A pécsi püspöki papnevelő- és hittani-intézet 407 10. A győri nagyobb papnevelő- és hittani-intézet 408 11. A váci püspöki papnevelő- és hittani-intézet 408 12. A borromei szent Károlyról nevezett kalocsai érseki nagyobb papnevelő és érseki lyceum 409 13. Az erdélyi egyházmegye papnevelője és hittani-intézete Gyulafehérvárott 410 14. A nagyváradi latin szertartású püspöki papnevelő- és hittani-intézet 411 15. A Csanádi egyházmegye püspöki papnevelője és hittani-intézete 412 16. Az egri érseki papnevelő- és lyceumi hittani-intézet 412 17. A kassai püspöki papnevelő- és hittani-intézet 414 18. A rozsnyói püspöki papnevelő- és hittani-intézet 416 19. A szatmári püspöki papnevelő- és hittani-intézet 417 20. A szepesi püspöki papnevelő- és hittani-intézet 418 21. A balásfalvi görög-katholikus főegyházmegyei papnevelő- és hittani-intézet 419 22. A szamosujvári gör.-kath. papnevelő- és hittani-intézet 420 23. A pannonhalmi sz. Benedek-rend hittudományi intézete 420 24. A jászóvári premontrei hittani főiskola 421 25. A kegyesrendiek hittudományi iskolázása 422 26. A Marianus szent Ferenc-rendiek hittani főiskolája 423 27. A Salvatorianus szent Ferenc-rendiek hittani iskolázása 423 28. A magyar minorita-rendtartomány theologiai intézete 423 A vatikáni levéltár és a római magyar történeti intézet. Fraknói Vilmos, vál. püspök, Nagyvárad 428 A római Collegium Hungaricum. Prohászka Ottokár dr., theologiai tanár, Esztergom 430 A katholikus papság a magyar irodalomban. Az egészet irta : Marton József, főgimnáziumi tanár Nagyszombat 433 Bevezetés 433 I. A keresztény középkor irodalma 433 Vallásos próza 434 Világi próza 437 Vallásos versköltés 439 Világi versköltés 440 II. A hitújítás korának irodalma 441 Vallásos próza 441 Világi próza 444 Vallásos versköltés 445 Világi versköltés 446 III. A katholikus visszahatás korának irodalma 447 Vallásos próza 448 Világi próza 452 Költői irodalom 453 IV. A nemzetietlen kor irodalma 455 Vallásos próza 456 Világi próza 459 A versköltői irodalom fejlődése 463 Vallásos versköltés 465 V. A klasszicizmus kora. 1772-1820-ig 465 Vallási irodalom 466 Vallásos versköltés 468 Világi irodalom 468 Tudományos irodalom 472 VI. Irodalmunk a kiegyezésig 475 Vallási irodalom 475 A világi tudományok 477 Költői irodalom 480 VII. Irodalmunk a kiegyezés óta 485 Vallásos irodalom 485 Világi tudományok 486 Költői irodalom 488 A magyar katholikus vallásos versköltés. Bán Aladár dr., főgimnáziumi tanár, Budapest 490 A katholikus hirlapirodalom. Cziklay Lajos, Budapest 495 A magyarországi katholikus lapok és folyóiratok jegyzéke 507 A magyar katholikus igehirdetés története. Kudora János, esperes, Hont-Visk 510 Az egyházi művészet Magyarországban. Divald Kornél, Budapesten 520 A katholikus egyházi ének és zene vázlatos története Magyarországban. Kersch Ferenc, székesegyházi karnagy, Esztergomban 529 Katholikus egyesületek Magyarországban 534 A Szent-István-Társulat 534 A Szent-László-Társulat 539 Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság 540 Az Országos-Pázmány-Egyesület 541 Katholikus Legény egyesületek 544 A budapesti orsz. közp. kath. Legényegyesület. Erdősi Károly, hitoktató, a közp. Legényegyesület elnöke, Budapest 548 A kassai kath. Legényegyesület. Konrády Lajos, kat. lelkész, a kassai Legényegyesület elnöke 550 A Mária-kongregáció hazánkban. 1602-1901. Komárik István, Jézus-társasági tanár, Kalocsa 551 Magyarország kath. egyesületei 1901-ben. Gyürky Ödön dr., a budapesti kath. Kör titkára 554 Magyar liturgia a görög-katholikus egyházban. Szabó Jenő, főrendiházi tag, kúriai bíró, Budapest 574 A "Jó Pásztor" háza Óbudán. Fischer Ág., a "Jó Pásztor" lelk. 579 A jeruzsálemi zarándokház magyarok és osztrákok részére. Csárszky István dr., esztergom-főegyházmegyei áldozópap, a jeruzsálemi zarándokház igazgatója 583 A "katholikus Magyarország" képeinek jegyzéke. I. Műmellékletek. XIII. Leó pápa, a címlap előtt. I. Ferenc József, apostoli király, a címlap előtt.