A kertgazdaság vállalati alapjai (57 ábrával)

Ismertető: A kertgazdaságtan (régebbi nevén kertészeti üzemtan) a kertészeti vállalatok tevékenységének feltételeivel, tervezésével, a termelési folyamatok gazdaságos megszervezésével, a szervezési és vezetési módszerek általánosításával és tudományos továbbfejlesztésével foglalkozik. Jellegét tekintve mikroökonómiai tudományág, integráns része a mezőgazdasági üzemtannak, azaz a mezőgazdasági vállalatok gazdaságtanának. A szerzői kollektíva - a Kertészeti Egyetem Ökonómiai Intézetének tanárai - a már egy évtized óta kialakított és bevezetett tananyagukat foglalták össze e tankönyvben. Elsősorban az egyetemi hallgatóknak kívántak vezérfonalat adni az ökonómiai szemlélet és a rendszerszemlélet elsajátításához, de mivel a termelési rendszerek, társulások és egyes gazdaságok tapasztalatait, a saját kutatási eredményeiket is feldolgozták, így a gyakorlati szakemberek szélesebb táborához is szólnak.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - Tartalom: Előszó 5 Bevezetés 7 1. A kertgazdaság alapjai 11 1.1. A kertgazdaság fogalma és jelentősége 11 1.2. A kertgazdaság főbb jellemzői és területi arányai 12 1.3. A kertgazdaság a termelésiérték-képzés tükrében 14 1.4. A hazai szükségletek kielégítésének szintje 14 2. A vállalat 16 2.1. A vállalat fogalma 16 2.2. A szocialista vállalat és sajátosságai 16 2.21. Állami gazdaságok, kombinátorok 19 2.22. Termelőszövetkezetek 24 2.23. Egyéb szövetkezeti formák 27 2.24. Agráripari egyesülés 28 2.25. Tudományos termelési egyesülések 29 2.26. Háztáji és kisegítő gazdaságok 29 2.3. A vállalati magatartás motivációi 33 2.4. A termelés szerkezete 34 2.41. A fogalmak értelmezése 34 2.42. A termelési szerkezet alakulásának főbb tényezői 37 2.5. A kertészeti termelés, gazdálkodás alapvető tényezői 37 2.51. A tényezők jellemzése 37 2.52. A termőterület 38 2.53. Állóeszközök 44 2.54. Forgóeszközök 53 2.55. Közgazdasági környezet 57 2.6. A vállalati újratermelés fő folyamatai 58 3. A termelés feltételei és ökonómiai ismérvei 61 3.1. Termőhely 61 3.11. a termőhely fogalma 61 3.12. Termőhelyi tényezők 62 3.13. Természeti viszonyok 63 3.14. Abszolút és relatív termőhelyi előny 65 3.15. Szállítás 67 3.16. Egyéb relatív tényezők 68 3.17. Emberi tényezők 70 3.2. Koncentráció, specializáció, integráció 70 3.21. a koncentráció és a specializáció kialakulásának főbb törvényszerűségei 70 3.22. A koncentráció folyamata és eredményei 72 3.23. a kooperáció mint a koncentráció alapja és feltétele 74 3.24. Az integráció folyamata és szerepe 76 4. Vállalati rendszerszemlélet 78 4.1. A rendszerelmélet kialakulása 78 4.2. A rendszer működése 80 4.3. Szabályozás 82 4.4. A rendszer tulajdonságai 83 4.5. Rendszerszervezési módszerek 85 4.6. A szervezés mint összehangolás 85 5. A műszaki fejlesztés ökonómiája 88 5.1. A műszaki fejlesztés fogalma 88 5.2. Termelékenység és hatékonyság 89 5.3. Egyéb tényezők 91 5.4. A hatékonyság számítása 93 5.41. Gazdasági mutatók 93 5.42. Kertészeti alkalmazás 96 5.43. A hatékonyság mérése 97 5.44. Termelési függvények 98 5.45. A hatékonyság kapcsolatai 102 5.46. A termelési függvény tartományai 103 5.5. A hatékonyság javítása értékelemzéssel 105 5.51. Az értékelemzés fogalma és tartalma 106 5.52. Funkcióelemzés 107 6. Fedezeti elvű költség- és nyereségelemzés 112 6.1. A számítás módszere 112 6.2. Az ÁKFN-struktúra 114 7. Valószínűség és kockázat 124 7.1. Valószínűség 124 7.2. Gyakorlati alkalmazás 125 7.3. Információs kockázat 127 8. A termelés kárkockázata 129 8.1. Elemi károk 130 8.2. Kártevők, kórokozók és gyomok okozta károk 131 8.3. Emberi tevékenységgel összefüggő károk 132 8.4. A károk rendszerezése 132 8.5. A kertészeti növénytermelés kárkockázatai 134 8.51. A szabadföldi zöldségtermesztés kárai 135 8.52. Károk a zöldséghajtatásban 135 8.53. A gyümölcstermesztés kárai 136 8.54. A szőlőtermesztés kárai 137 8.6. A károk gyakorisága és mértéke 138 8.7. A kockázatok elhárításának, illetve fedezésének lehetőségei 140 9. A munkaerő- és bérgazdálkodás ökonómiai összefüggései 142 9.1. Munkaerő-gazdálkodás 142 9.11. A munkaerő fogalma és csoportosítása 142 9.12. A munkaerőhelyzet változása 144 9.13. A munkaerőmozgás 150 9.14. A munkaerő-ellátottság 153 9.15. A munkaerő-gazdálkodás elemzése 157 9.2. Vállalati munkabér-gazdálkodás 158 9.21. A munkadíjazás típusai 159 9.22. A bérszínvonal és az arra ható tényezők 161 9.23. Az anyagi ösztönzés 165 9.24. A munkaerő-gazdálkodás és a bérezés egyéb formái 168 9.25. A bérelhasználás elemzése 170 10. Munkaszervezés és ergonómia 172 10.1. A szervezés fogalma 172 10.2. A mezőgazdasági munka és jellemzői 173 10.21. A munka fiziológiai alapjai 173 10.22. A munka lélektani (pszichés) alapjai 174 10.23. a mezőgazdasági munkahelyek jellemzői 174 10.3. A szervezetben kialakuló emberi viszonylatok 175 10.4. A munka megismerésének és mérésének néhány módszere 176 10.5. A munkavégzés általános feltételeinek és szervezettségének elemzése 179 10.6. Ergonómiai kutatások 180 10.61. Munkahely és antropometria 182 10.7. Munkafolyamatok szervezése 183 11. A vállalat vezetése 186 11.1. A vezetés fogalma, funkciói 186 11.2. A vezetés hibái 188 11.3. A vezetők kiválasztása 189 11.4. A döntés és az információ kapcsolatrendszere 190 11.41. A döntéshozatal fogalma, jellege 191 11.42. A döntéshozatal egyes szakaszai 192 11.5. Az információ 197 11.51. Az információ fogalma 197 11.52. A döntés, az információ és a vezetési szintek kapcsolata 198 11.6. A vezetés szervezete 199 11.61. Az állami gazdaságok vezetésének sajátosságai 200 11.62. A termelőszövetkezetek vezetési sajátosságai 201 11.7. A vezetés emberi tényezői 201 11.8. A vezetés ellenőrzési feladatai 206 11.9. Az ellenőrzés munkaszakaszai 208 12. A vállalati szervezet 211 12.1. Szervezés és szervezet 211 12.2. Szervezeti modellek 214 13. A vállalati tervezés elmélete 218 13.1. A tervezés feladata 218 13.2. A tervezés sajátosságai a mezőgazdaságban és a kertészetben 218 13.3. A vállalati tervek kapcsolódása 221 13.31. Hosszú távú vagy koncepcióterv 223 13.32. Középtávú vállalati terv 223 13.33. Vállalati éves termelési terv 226 13.4. A munkaerő-szükséglet tervezése 228 13.41. A létszámszükséglet tervezése 229 13.42. A munkaerő hatékonyságának tervezése 230 13.5. Gépi munkák tervezése 231 13.6. Az anyaggazdálkodás terve 233 13.7. Vállalati fejlesztési tervek 235 13.8. A beruházás forrásai 236 13.9. Tervkészítés 238 13.91. A fejlesztési terv készítése 238 13.92. Beruházási terv 240 13.93. A beruházás megvalósítása 241 13.94. A beruházás gazdaságossága 242 13.10. Bizonytalanság és kockázat a tervezésben 244 14. A tervezés módszerei 246 14.1. Hagyományos tervezés 246 14.2. Tervezés matematikai modell felhasználásával 247 14.3. Automatizált tervezés 249 14.4. Döntésmegalapozás a szőlőtermesztő és -feldolgozó ágazatban 252 Irodalom 257