A keszthelyi Georgikon 1797-1848

Európa első agrárfelsőoktatási intézményének mindeddig megíratlan történetét tárja fel a szerző. Az intézetet Festetics György gróf azért alapította, hogy az uradalom számára vezető tiszteket képezzen, hogy a szakszerű munka nyomán növekedjék a birtok jövedelme s így fokozatosabban használják ki a konjunkturális lehetőségeket. Magánlétesítményként indult ugyan, de nyitva állt a kívülállóknak is, akik ingyen hallgathatták az előadásokat. Így évente olykor 50-60 szakember is képesítést nyerhetett. A gazdatisztképzésen kívül fősikolai szinten oktattak mérnököket, erdészeket, végzett jogászokat pedig uradalmi ügyészekké képeztek át. Közép- és alsófokon neveltek majd béresgazdákat, olykor szakácsokat és egy időben háziasszonyokat is. A hallgatók igen alapos elméleti és gyakorlati képzésben részesültek. A kötet bemutatja a tanárok, hallgatók, fakultások munkáját, az elméleti és gyakorlati tárgyak oktatásának körülményeit, a szemléltetést, a közösségi életet s a jelentős tangazdaság eredményes munkáját. A Helikon-ünnepségek vagyis a tudományos és irodalmi összejövetelek is új megvilágítást nyernek, csakúgy, mint az alapító gróf tevékenységénak méltatása.