A kisgazda

Szabadi Miska bácsi történelmi és néprajzi ihletettségű könyve Magyarországon az 1945-1955 közötti időben játszódik. Történetesen Szabadi Mihály szülőfalujában Sióagárdon. Az egymást követő kettő nagy háború nagy változásokat okozott a magyarság szerkezetében is. Főleg ami a falú életét illeti. Nagy szó volt ha valaki lóval dolgozott a földjén. Mivel a háború elvitt mindent. Jó volt ha tehénnel, ökörrel tudtak a parasztok szántani, földet művelni. Volt aki elment béresnek mert annyija sem maradt amivel megdolgozhatta a földjét. Vagy földje sem maradt. A II. Világháború után új remények költöztek a szívekbe. A következő földosztások reményt adtak a falvak népének, hogy marad a rend ahogy megszokott volt az elmúlt száz évben. Kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba az élet. Aztán mikor TSZ szervezések híre jött, és a takaros portán tisztességgel dolgozót megbélyegezték "kulák" lett, elvették a földjét, kényszerítette a népe, hogy adja ba az állatát, gépét, kocsiját a közösbe, a TSZ-be. Akkor meghajolt a gerinc. A gerinc nem tört el, arra vigyáztak, csak az volt a cél, hogy meghajoljon. Akkor már deformálódott annyit, hogy felegyenesedni ne tudjon. A KOMMUNIZMUS ÍGY ÖLT, ÍGY PUHÍTOTT. A falusiakat behajtják a városokba "szabad emberből" gyárakban élelemért, fizetésért dolgoztatott proletárrá vált. Mindezt a kollektív csasztuskák, az atyáskodó pártnak köszönhetően. Akinek nem tetszett vagy disszidált külföldre, vagy nyomorgott a városban vagy a faluban. Elöbb utóbb mindenkiről gondoskodott a Kommunista párt és védő erőszakszerve az AVH. A falu is átalakult. A viseletek, amiket addig az asszonyok is maguk készítettek, a nagyobb ünnepeken a színpadon rendezvény keretében volt látható. Mint valami Múzeumi érték. Egyes hívőbb közösségek a vasárnapi szentmiséken még viselik a régi rend szerint szokásaikat. Az ülésrendtől a ruha viseletig. "Kivetkőztek". Ma már városokban külföldről készített ruhákban járnak. Mi lesz a következmény? Én is remélem, hogy a könyv folytatódik! * Az itt látható fotógrafikák a könyvhöz készített képes illusztrációk. Szigorúan igyekeztem a könyv témájához igazodni. Így tanulmányokat végeztem a viselek terén, a szerszámok a falus épületek, az életszokások terén. Azért, hogy a könyv szellemében a kiegészítő grafikák is a kornak és a magasszíntű írásmódnak, mondanivalónak alárendelve de annak kiegészítői legyenek. A fotókat fotógrafikai átalakításon azaz rajzi formába átírva alkalmazom. Meghagyva a lényeges képi mondandót elhagyva, zavaró vagy oda nem illő képrészletet. Ez már az én alkotói szabadságom terméke. Mindezt a fentiekben leírtak szellemiségét követve. / Könyv István J. Felhasznált fotóanyag: Néprajzi lexikon, Sióagárd, Sárköz