A kiválasztott

Thomas Mann mindig különös érdeklődéssel fordult a mitikus történeti témák felé. A József és testvérei, a Doctor Faustus éppúgy, mint A kiválasztott egy-egy archetípus példáján próbálja a legsúlyosabb eseményeket, mondanivalókat megfogalmazni. A kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be. A regény témájának egyetemességét hangsúlyozza a mű cselekményének időpontja, a korok és nemzetek fölöttivé stilizált középkor, valamint a középfelnémet, latin és angol elemeket önkényesen vegyítő, sajátosan archaizáló nyelvezet.