A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben (Erdélyi Tudományos Füzetek 252.)

Bevezetés A tanulmány tárgya és célja A vizsgálat történetéből Elméleti alapozás A vizsgálat módszeréről A kötet szerkezete I. A költői kép fogalma 1. Eltérések a képfogalom értelmezésében. Általános helyzetrajz 2. Trópus és figura 2.1. Általános összehasonlítás 2.2. A szókép és az alakzat elhatárolási kísérletei 3. A metafora. Névátvitel és/vagy azonosítás 3.1. A metafora mint átvitel 3.2. A metafora mint azonosítás 4. Metafora és hasonlat II. Nyelvészeti képelméletek 1. Strukturalista képelmélet 2. Generatív grammatikai képelmélet 3. Szemiotikai képelmélet 4. Szövegtani képelmélet 5. Kognitív nyelvészeti képelmélet 6. Összegzés 6.1. A kép terminus jelentései 6.2. A képfogalom fontosabb szemiotikai vetületei 6.3. Tudati művelet és nyelvi forma viszonya szemiotikai szempontból. A referenciális kép III. Költői képstruktúrák irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben 1. Az irányzatiság alapkérdései 2. Az avantgárd költészet képi vizsgálatának általános kerete 3. Az expresszionizmus 3.1. Irányzati sajátosságok és költői képalkotás 3.2. Barta Sándor: Az univerzum dicsérete. Egy expresszionista vers képi szerveződésének áttekintése 3.3. Expresszionista költői képi struktúrák 4. A szürrealizmus 4.1. Irányzati sajátosságok és képalkotási technika 4.2. A szürrealizmus és a nyelv 4.3. Szürrealizmus - valóság - metafizika 4.4. József Attila: Én dobtam. Egy szürrealista vers képi szerveződésének áttekintése 4.5. A szürrealista kép és a szabad képzettársítás 4.6. Szürrealista képi struktúrák 5. A Tárgyias-intellektuális irányzat 5.1. Irányzati sajátosságok és költői képalkotás 5.2. József Attila: Határ. Egy tárgyias-intellektuális stílusú vers képi szerveződésének áttekintése 5.3. Az irányzat képtipológiájának alapelvei 5.4. A tárgyias-intellektuális irányzat költői képi struktúrái IV. Összefoglalás. Kitekintés