A komikum elmélete

A komikum nevéről. E könyv czimében egy idegen szót talál az olvasó. Joga van mindenek előtt erről kérni felvilágositást. A komikum szót minden nyelv használhatja nemzeti sérelem nélkül, mivel nem a ma élő nyelvek valamelyikéből vétetett, hanem a régi görög nyelvből, mint általában azok a cultur-szavak, a melyek az egész világon ismeretesek. Ilyen ismert szó a komikum is. Alapja kómos görög szó, a melynek több jelentése van: dór ünnep tánczczal és énekkel Dionysos isten tiszteletére; lakoma, tivornya; általában ünnep. E szóból származott kómódia: vígjáték, valamint kómikos: a komikus költőhöz vagy költészethez tartozó valami (pl. chorus, maszk). E melléknév latinos alakja a komikus és komikum. Ez utóbbi szó ma már főnév és jelentése: a mi megnevettet; nevetséges szó, mondás vagy cselekedet. A mai népeknél e szó csak lassankint vette föl mostani jelentését. A németeknél kezdetben lacherlich volt a neve (pl. Sulzernél), Hegel és mások ellenben különbséget próbáltak tenni a komisch és lächerlich között, de siker nélkül Tartalom Bevezetés 1 A komikum nevéről 1 Valami a nevetésről 3 A komikum elméletének története 6 Görög irodalom 6 Plato 6 Aristoteles 8 Római irodalom 11 Cicero 11 Quintilianus 13 Franczia irodalom 15 Joubert 15 Descartes 19 La Chambre 20 Névtelen: Lettre sur la comédie de l'imposteur 22 Dabos 23 Boujeant (Bougeant) 24 Batteux 25 Duclos 27 Montesquieu 27 Poinsinet de Sivry 27 Domairon 30 Névtelen (Mercure de France) 30 Lemercier 30 Scudo 31 Lamennais 33 Pictet 34 Lévéque 36 Voituron 39 Chaignet 41 Dumont 42 Garnier 43 Courdaveaux 43 Philbert 44 Vallet 47 Gaborit 49 Michiels 49 Coquelin cadet 51 Penjon 51 Mélinand 52 Herckenrath 55 Lacombe 55 Bergson 57 Cherbuliez 60 Dugas 62 Összefoglalás 67 Német irodalom 68 Gottsched 69 Wolf Christian 69 Gellert 70 Lessing 70 Sulzer 71 Flögel 73 König 76 Feder 77 Eberhard 78 Kant 81 Keppler 84 Snell 86 Schelling 88 Jean Paul (Richter) 89 Krug 90 Hegel 93 Hegel iskolája és egyéb elvontan tárgyalók: Solger, Ruge, Weisse, Vischer, Zeising 96 Schopenhauer 100 Bohtz 101 Köstlin 102 Lemeke 103 Lotze 105 Hecker 106 Scherer 108 Kraepelin 109 Müller Joseph 116 Lipps 117 Heymans 124 Ueberhorst 125 Ziegler Johannes 129 Groos Karl 130 John 131 Összefoglalás 136 Angol irodalom 137 Hobbes 138 Shaftesbury 139 Akenside 139 Hogarth 140 Gerard 140 Home (Lord Kaimes) 141 Beattie 142 Campbell 144 Priestley 145 Hazlitt 146 Bain 146 Darwin 147 Sully 147 Összefoglalás 150 Magyar irodalom 151 Szerdahely György 151 Greguss Mihály 153 Schedius Lajos 153 Csokonai Vitéz Mihály 154 Kölcsey Ferencz 155 Purgstaller József 156 Szontagh Gusztáv 157 Zsilinszky Mihály 158 Baráth Ferencz 158 Szigligeti Ede 159 Greguss Ágost (Ákos) 160 Bihari Péter 164 Gamauf György 165 Káplány Antal 168 Székely György 169 Pekár Károly 170 Riedl Frigyes 171 Szigetvári Iván 172 Jánosi Bééla 172 Összefoglalás 172 A történelmi rész összefoglalása. Élő elméletek 173 A komikum fajai 175 A komikum felosztása 175 Érzéki és értelmi komikum 176 Logikai, morális és aesthetikai komikum 179 Alsó és felső komikum 182 Aristoteles elmélete 184 A hiba általános jellemzése 184 Komikum a fogalmakban 187 Obscoen. Erotikus 194 A hiba mint jellemvonás 198 A test komikuma 200 Képtelenség contrast nélkül 203 A grotesk 207 Tettlegesség 211 Kudarcz. Baleset 213 Elmésség hibával. Káröröm 215 Contrast 218 A contrast-elmélet 218 Képtelenség contrastban 221 Disparate 223 Az öltözet komikuma 227 Anachronismus. Anatopismus 233 A névkomikum 235 Komikus allegoria 244 Kant elmélete 245 A csalódott várakozás vagy meglepetés 249 Az ismétlés 254 Aránytalan 260 A félreértés 261 Félremagyarázás 266 Sajtóhiba. Iráshiba. Tévedés 267 Naiv. Értelmileg szükségtelen 270 Kétértelmű szerkezet 273 Az utánzás 275 A caricatura 278 A paródia 278 Nyelvkomikum 282 Régi nyelv 282 Mai nyelv 283 Idegen nyelv 286 Az idegen nyelvű ember komikuma 286 Az idegen nyelv nem tudása 289 Az idegen szó eltorzítása 289 Hibás használata 290 Hibás olvasása 290 Félreértése fordítás nélkül 290 Félreértése fordítással: Leiter Jakab 291 Játék a nyelvvel 291 Nyelvvegyítés. Macaroni nyelv 291 Tréfás fordítás, mely értelmileg különbözik, néha azonban megegyezik 294 A szó idegennek látszik hangzás szerint 297 A szó idegenennek látszik kiírása szerint 297 Értelmetlen szavak idegen nyelveknek látszanak 298 Ironia 299 A szójáték 303 Kétértelmű szó 303 Logikai contrasttal 303 Az egész szó kétértelmű 303 A szónak csak egy része kétértelmű 311 Logikai contrast nélkül 311 Az egész szó kétértelmű 311 A szónak csak egy része kétértelmű 313 Egy mondás eltorzítása 314 Egy szó eltorzítása 317 Nem létező szavak 317 Létező szavak 321 Pusztán hasonló hangzás 322 Rímjátékok 326 Schüttelreim 327 Tökéletes rím 327 Mellőzött faj: Antithesis 332 A szójáték befejezése 333 Betűjátékok 335 A komikum három főosztályának összevetése 338 Komikum hiba nélkül. A contrast összefoglalása, befejezése 340 A komikum érzelme 343 Milyen az az érzelem, amelyet a komikus jelenségek bennünk keltenek? 343 Mi okozza a komikum érzelmét? (Hobbes elmélete) 346 Mi árt a komikumnak? 355 Nagyság és komikum 362 Mi kedvez a komikumnak? 366 A játékelmélet 371 Aesthetikai-e a komikum érzelme? 376 A komikum területe és feladata 380 A komikum az irodalomban és művészetben 380 Nagyobb komikai alkotások 384 Komikum az állatoknál 390 Komikum a természetben és élettelen dolgokban 393 Tragikomikum 394 Bűvészet. Ügyességek 395 A nevetés társadalmi szerepe 400 Befejezés 405 Összefoglalás 405 Hiányzó osztályozások: A komikumhoz nem tartozó fogalmak 405 E könyv keletkezése és módszere 410 Bibliographia 414 Névmutató 421