A kőolaj regénye

Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbansukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe. És a hajdani aranyláznál magasabbra csapott a kőolajláz. Ritka, de összemérhetetlenül nagyobb szerencsével, és még több tragédiával. A kőolajforrásokat nemcsak vállalkozók és kutatók, de kalandorok, szélhámosok és vámszedők is körülállták. A kőolaj története sem teljes, sem olyan érdekes, sem olyan emberi nem lett volna, ha szerzőnk a kőolajipar legjelentősebb személyiségeinek élettörténetével együtt nem eleveníti fel a kisemberek tragédiáit, a kőolajosok közkeletű történeteit, anekdotáit és mondáit is. A kőolaj története, akár tudománytörténetként, akár ipartörténetként, akár gazdaságtörténetként szemléljük, ma is érvényes tanulságokat hordoz. Mert itt alakult ki a legtisztább, sőt legszélsőségesebb formájában a szabad verseny, itt született meg a trösztök ideája, majd az egyensúlyukat vesztett gazdasági folyamatok kiegyensúlyozásaként az első trösztellenes törvények is. A kőolajkészletek problémájához sok helyütt az állami jövedék, az állam tulajdonosi szerepének tisztázódása kapcsolódott. A kutatás és a kitermelés hatalmas - bár azután gyorsan megtérülő - beruházási igényei pedig az első multinacionális vállalatok létrehozását tették szükségessé, egyúttal a világméretű gazdálkodási és környezetvédelmi kérdésekre terelve az emberiség figyelmét.