A kor falára - Áprily Lajos emlékezete

Az Emlékezet sorozat Áprily Lajos (1887-1967) pályáját és költészetét bemutató kötete is nagyon gazdag, sokszínű és egyben árnyalatos összeállítás, amelynek középpontjában - az előző kötetektől némiképp eltérően - inkább a lírai életmű, semmint az emberi alkat áll. A dokumentumok (többnyire levelek), szépirodalmi szemelvények, a tanulmányok, esszék, kritikák és recenziók a transzszilván irodalmi hagyományból kiinduló költői, kisebb részben drámaírói és műfordítói munkásság mozaikos tablóképét adják. Ilyenformán tehát a Pomogáts Béla válogatta kötet híven tükrözi Áprily par excellence költő alkatát, hiszen maga mondta egy 1957-es születésnapi interjúban: 'Ha visszatekintek megsokasodott esztendeim sorára, lehetetlen meg nem éreznem, hogy a vers megszállottja voltam egy életen keresztül, (...) s ha prózai műfordításaim köteteire pillantok, szinte csodálkozom: hogy is kalandozhattam el a próza felé'. A szemelvények első része (Álom a vár alatt) a szüleire, családjára, brassói gyermekéveire emlékező Áprily-írások foglalata, de az életrajz kutatója, Vita Zsigmond is föltár néhány fontos mozzanatot az ifjú Áprily élményköreiből, szellemi fejlődéséből. A második rész (Tetőn) a költészetének egészéről, motivikájáról, kompozíciós sajátosságairól, poétikai megoldásairól, tárgyi világáról, lélektani vonásairól, a költő természetszemléletéről, transzszilvanizmusáról, kisebbségi vétetésű humánumáról, zeneszeretetéről ad mozaikos képet - elsősorban kortársai (Reményik Sándor, Hunyady Sándor, Ravasz László, Tompa László, Berde Mária) tollából. A következő három fejezet kritikái, recenziói, verselemzései, kisesszéi a költészetének jegyeit mutatják föl, hozzá méltó érzékenységgel, megvilágítva annak minden vonását. Keresztury Dezsőtől Gulyás Pálon át Berzeviczy Albertig, Kós Károlytól Görömbei Andráson át Fodor Andrásig a 20. századi magyar irodalom számos jelese analizálja, méltatja, ismerteti az ezerszínű Áprilylírát, miközben sűrűn utalnak emberségére, felelősségtudatára. Természetesen a mai erdélyi költészet és irodalomtudomány művelői is mint elődre, példára és örökségre tekintenek Áprilyra és munkásságára (Láng Gusztáv, Markó Béla, Olosz Lajos). A halk szavú, elégikus Áprily-költészet mozaikos tablóképét számos archív fotográfia illusztrálja.