A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei (Környezetvédelmi Kiskönyvtár - Harmadik, átdolgozott kiadás)

Környezetvédelmi Kiskönyvtár 2. - Ismertető: A kézikönyv áttekinti a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit. Olyan izgalmas kérdéseket vet föl és válaszol meg, hogyan lehet a természeti erőforrásokkal hatékonyan és takarékosan gazdálkodni, milyen a környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon, mi az összefüggés a változások környezeti kockázatai és a vezetői felelősség között, melyek a környezet gazdasági értékelésének módszerei. A második kiadás nagyobb teret szentelt többek között a jóléti mutatóknak, kiegészítette a környezeti gazdálkodásról szóló részt a termékdíjak és más gazdasági eszközök alkalmazása terén szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, részletesen foglalkozott az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta elméleti bonyodalmakkal, a direkt és indirekt szabályozás alkalmazásának kérdéseivel. E kiadás is bővítette a kötetet, foglalkozva például olyan ígéretes új eszközzel, mint a local agenda, valamint a tisztább termelés és általában az innováció környezetpolitikai következményeivel, vizsgálva a kibocsátási jogok piaca létrehozásának előnyeit. A leírtakat ábrák, táblázatok, grafikonok teszik szemléletessé.- További ismertető. "Belelapozás". - - - - Tartalom: Előszó a harmadik kiadáshoz 11 Előszó az első kiadáshoz 14 Természet, gazdaság, piac Ökológiai közgazdaságtani megközelítés 19 A zöldülő nemzeti elszámolások 24 A makromutatók hiányosságai 24 Új típusú mutatók: NEW, ISEW, GPI 29 Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI "Valódi Fejlődés Mutató" 35 A GPI-t befolyásoló főbb tényezők 37 Az ökológiai közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan viszonya 42 A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés értelmezése 47 A Föld eltartóképessége 49 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 56 Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 58 A Local Agenda 21 (a fenntarthatóság lokális programja) 67 Közjavak Az egyéni döntéshozatal csapdája 73 A környezetszennyezés gazdaságtana Külső gazdasági hatások 81 A külső gazdasági hatások típusai 83 Reverzíbilis és irreverzíbilis externáliák 86 A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozó (stock) típusú szennyezés 87 Az externális hatások közgazdasági következményei 90 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 91 Az externália optimális nagysága 93 Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben 95 A pigou-i adó nagysága 95 Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? 97 A Coase-tétel 98 Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye 103 A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén 104 A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező vagy több szennyezéselhárítási lehetősége között 107 Elvi alapvetés a környezetpolitikai eszközök közötti választáshoz 109 Az adók és a mennyiségi szabályozás 109 Az externáliák hatása monopolista piacon 116 A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete 118 Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöldadóknál 121 Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás 123 A direkt szabályozás következménye 124 A gazdasági szabályozás következményei 125 A magáninnováció csapdája 127 A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt 130 A tisztább termelés mikroökonómiája 133 Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 137 Változó környezeti szabályozás, elméleti keretek és korrekciók 139 A direkt szabályozástól a közgazdasági eszközök alkalmazásáig 139 A környezeti biztonság kulcsa az együttműködés 140 A csomagolóanyag-termékdíj alkalmazásával kapcsolatos néhány probléma 143 Termékdíj és/vagy környezethasználati díj az alkalmasabb? 144 Hogyan tovább a környezetpolitikában a gazdasági eszközök használatában? 145 Kiküszöbölhetőek-e a gazdasági eszközök kedvezőtlen mellékhatásai? 146 A megmaradó káposzta, a közcélú feladatok finanszírozása 147 A hulladékgazdálkodási feladat megoldása a kibocsátási jogok piacának megteremtésével 148 Jóllakhat-e a "kecske" is? 149 A környezeti szabályozás kialakításának szempontjai A szennyezési lánc, a környezetpolitikák típusai 157 A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai 161 Környezetszabályozási, környezetpolitikai alapelvek 164 A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle "PPP") 164 További kiterjesztés és egyéb alapelvek 169 Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához 171 Statikus hatékonyság 172 Dinamikus hatékonyság 173 Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény 174 A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás 175 Politikai megfontolások 175 A környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon A környezetszabályozási eszközök típusai 181 Direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök (Direct regulation) 181 Közgazdasági vagy piaci eszközök (Economic instruments) 182 Egyéb: a meggyőzés eszközei (Suasive instruments) 183 Problémák a definíciók alkalmazásakor 184 Közgazdasági eszközök osztályozása 185 Környezeti díjak/adók (Environmental charges/taxes) 185 Környezetvédelmi díjak típusai 186 Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable permits) 189 (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement incertives) 193 Támogatások (Subsidies) 194 Önkéntes megegyezések (Voluntary agreements) 169 Környezeti felelősségbiztosítás 198 A környezeti felelősségbiztosítás nemzetközi tapasztalatai 199 Az OECD-országokban alkalmazott szabályozóeszközök (múlt és jelen) 206 Új fejlemények a környezetszabályozásban a 90-es években 209 A meglévő torzító támogatások és adórendelkezések módosítása vagy megszüntetése 209 A létező adók szerkezetének átalakítása 211 Új ökoadók bevezetése 212 A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon 214 Termékdíj 215 Betétdíj 217 Környezetterhelési díj 217 Igénybevételi járulék 217 Támogatások, környezetvédelmi alapok 218 Környezetvédelmi bírság 220 A magyar környezetszabályozási rendszer értékelése 220 A környzet gazdasági értékelésének módszerei A teljes gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági elszámolásoknál 229 Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusuk a természeti javaknak? 229 Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra és mi marad rejtve? 232 Az értékelőtechnikák, -módszerek 235 A természeti tőke értékelése 236 A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása 236 Rekrációs haszon mérése 237 Néhány további módszertani megjegyzés a természeti környezet értékeléséhez 240 A környezet gazdasági értékelésének egyéb módszerei 243 A hedonikus árértékelés. Környezeti szempontú ingatlan- és munkaerő-piaci értékelés 243 A feltételes értékelés (Contingent Valuation Method, CVM) 246 Környezeti kárértékelés 249 A károk és költségek rövid és hosszú távú szemlélete 252 Költség-haszon elemzés 255 A haszon mérése 258 A költségbecslés 260 A költség-haszon elemzés kritikai értékelése 262 Költséghatékonyság-elemzés 263 Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 265 A KHV fogalma 265 A KHV alapfolyamata 266 A KHV fejlődése, nemzetközi gyakorlata 267 A Leopold-mátrix 276 A KHV pénzügyi vonatkozásai és összesített hatékonysága 281 Projekt- és stratégiai környezeti hatásvizsgálat 281 Környezeti szempontú technológiértékelés 282 Irodalomjegyzék 287