A köztársaság törékeny rendje

FÜLSZÖVEG A konszolidált szocializmus, legalábbis annak hazánkban ismert változata nemcsak a kormányzott népesség megfélemlítésére épült, hanem az államot működtető politikai, gazdasági és kulturális vezető réteg világnézeti azonosulására is. A kommunista egypártrendszerről a pluralista demokráciára való áttéréssel a társadalom élén álló, annak ügyeit igazgató ,,elit" jelentős részben kicserélődött, mégpedig nemcsak személyi állományát tekintve, hanem a dolgokhoz való hozzáállásában is: államtudata meglazult, automatikus azonosulása megszűnt. Ebből fakad a kommunizmus utáni államiság legtöbb szervi gyengesége. Van ugyan demokrácia, mármint ahol van, de nincsen határozott összetartozástudat, más szóval - respublika. Ez az intézményrendszer szokatlanságán, elégtelen bejáratottságán kívül azzal, is magyarázható, hogy a modern demokrácia nem igényli az egyetértést a közjó dolgaiban, beéri azzal, hogy szereplői egyetértenek a döntésekhez vezető procedúrát illetően. A különféle politikai diskurzusok, amelyek ezt pótolni volnának hivatottak - a kereszténynemzetiek csakúgy, mint a liberálisok vagy a szocialisták - inkább megosztanak, mint egybefognak. Ez a könyv a Párizsból hazatért társadalomtudós politikaelméleti nézeteinek összegezése, s mint ilyen, szorosan kapcsolódik a szerző ugyanitt megjelent előző két könyvének - Miért nincs remi Kelet-Közép-Európában? (1994), Az én Magyarországom (1997) - gondolataihoz. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ 7 I. A KOMMUNIZMUSTÓL A RESPUBLIKA FELÉ 11 1. fejezet - Republikánus államszemlélet 13 2. fejezet - A demokráciára való áttérés államáról: erős legyen vagy gyenge? 33 3. fejezet - Kiegészítő megjegyzések a civil társadalomról 52 4. fejezet - Politikai közösség és nemzet (Újabb megfontolások) 66 5. fejezet - Kiegészítő megjegyzések a multikulturalizmusról 81 6. fejezet - A parlamentáris demokrácia sebezhetősége 89 7. fejezet - Bevált-e a demokrácia Magyarországon? 112 II. ETIKA ÉS POLITIKA 137 8. fejezet - Van-e helye a politikában erkölcsnek? 139 9. fejezet - Igazságosság és társadalmi rend 151 10. fejezet - Szólásszabadság és emberi méltóság 174 11. fejezet - Erkölcsi fogódzópontok egy amorális világban 190 12. fejezet - A személyes integritás esélyei korrupciós viszonyok között 206 III. LIBERALIZMUS ÉS RESPUBLIKA 223 13. fejezet - A szabadságelvű ember nyitottsága, avagy az ökumené morális alapjai 225 14. fejezet Demokrácia és tekintély 237 15. fejezet - Isten, császár, paraszt... avagy a jogok bűvös háromszöge 254 16. fejezet - A liberális szemlélet republikánus kiigazítása 267 17. fejezet - A liberalizmus helyzete a mai Magyarországon 276 IV. EGYÜTTÉLÉS A DUNA VÖLGYÉBEN 289 18. fejezet - Mi maradt Közép-Európa Habsburg-világából? 291 19. fejezet - Jászi Oszkár ajánlásai és reményei kilencven év távlatából 308 20. fejezet - A kelet-európai kisnemzetek nyomorúsága (Ezredvégi mérleg) 326 Az egyes fejezetekhez felhasznált korábbi szövegek 347 Név- és tárgymutató 351