A lélek halhatatlansága avagy Athanasia - Mi a filozófia?

Bernard Bolzano (1781-1848) azon katolikus papi személyiségek közé tartozik, akik kiváló teljesítményükkel lényegesen hozzájárultak az újkori tudományos fejlődéshez. Nemcsak nagyszerű matematikus, hanem kiváló teológus és filozófus is volt, akinek prágai munkássága az osztrák gondolkodástörténet önálló törekvéseinek kezdőpontjaként szolgált. Jelentőset alkotott különösen a tudomány és a vallásfilozófia terén. Ez utóbbi munkájába kínál betekintést az itt közreadott hosszabb szövege, amelyet egyik közeli ismerősének írt, amikor az utolsó gyermekét is elveszítette. A megrázó olvasmány feltárja Bolzano emelkedett, kifinomult és ma is eleven gondolkodását, amely élet és halál kérdéseit párját rikító világossággal tekinti át és kifejti felfogását a lélek halhatatlanságáról. Athanázia - görög nyelven halhatatlanság. A mű címe oly kérdések tárgyalására utal, amelyek joggal nyugtalanítják korunk e téren feledékenységre hajló emberét is. A rövidebb írásban Bolzano filozófiai nézeteinek összefoglalását találjuk. Mint az osztrák gondolkodás képviselője, Bolzano a hazai filozófia számára is jelentőssé vált, hiszen például báró Pauler Ákos, a 20. század kimagasló magyar bölcselője több kérdésben is őt tekintette követendő példaképének. A Vallásbölcselet Kiskönyvtára a Fides et ratio főcímet hordozza: ezzel utal a sorozat tartalmára, amelynek kötetei a hit és az ész kapcsolatának kérdéseit kívánják megvilágítani. Olyan műveket szeretnénk az olvasó kezébe adni, amelyek a vallásbölcselet évezredes történetének kevéssé ismert, mégis csillogó gyöngyszemei: olyan kincsek, amelyek a katolikus keresztény gondolatvilág körében érdekfeszítő módon vetettek fel örökérvényű bölcseleti kérdéseket. A klasszikus veretű műveken túl a sorozat kiterjed a kortárs gondolkodás kiemelkedő vallásbölcseleti alkotásaira is, amelyek korunkat alapvetően meghatározzák. Ezzel hiányt szeretnénk pótolni: a hazai kulturális életben az efféle gondolkodás még nem tölti be azt a szerepet, amelyre hivatott és amelyet II. János Pál pápa a Hit és ész című enciklikájában a bölcseleti gondolkodás legnemesebb feladatai között nevezett meg.