A magyar filozófia és darwinizmus XIX. századi történetéből 1850-1875

A szerző az evolúciós tanok és a darwinizmus hazai hatástörténetét dolgozza fel interdiszciplináris megközelítésben, visszapillantva a reformkorra és előretekintve a századfordulóig. A társadalmi-politikai-ideológiai harcokkal összefüggésben vizsgálja a filozófia lehetőségeit, kibontakozásának feltételeit. A pozitivizmus és a neobaconianizmus hatásának időszakában a tudomány képviselői már lépést tartottak a nyugattal. Tevékenységük lényegesen hozzájárult e diszciplína XX. századi fejlődéséhez. A munka világosan láttatja, hogy a filozófia és a természettudomány fejlődése elválaszthatatlan egymástól. Darwin az ösztönös dialektikával, az élő világ evolúciós elméletével haladó világnézetet is közvetített. Tanítása Magyarországon a biológia tudománnyá válásának, a természettudományok társadalmi méretű elismerésének elősegítője lett. Előszó 7 Az örökség 9 Filozófiai és eszmetörténeti hagyományainkról 9 A haladás perspektívái és a természettudományok a reformkorban 21 A filozófia és a természettudományok a reformkorban 25 Utak és válaszutak (1850-1860) 35 A magyar társadalmi és kulturális élet elnémítása 35 Frontáttörés a természettudományokban a XIX. század derekán 37 Az evolúciós eszme és a társadalomtudományok viszonya 38 A természettudományos szemlélet térhódításának okai a Világos utáni irodalomban 40 A humán- és természettudományok antinómiájáról 44 A nagy rendszer értelmében vett filozófia veresége 46 Az erkölcsiség heurisztikus szerepe 50 A természettudományok fejlődése és a filozófia a Bach-korszakban 52 Bacon-hatás a természettudományok módszertani elveinek megfogalmazásában 53 Új szellemű tájékozódás a természettudományokban, az "ideológiai kötélhúzás" kezdete 57 Greguss Ágost és a konzervatív idealizmus kombattáns képviselői 64 A filozófia fejlődésének új akadályai 70 A közegellenállás áttöréséért (1860-1867) 74 Tovább a polgárian nemzeti tudományosságért 74 Az elméleti gondolkodás és az empirikus módszer ellentmondásai a természetkutatásban 79 A "szenteskedő világnézet" és az "iskolai, porlepte" filozófia ellen 84 Alternatívák a fizikai és fiziológiai kutatások eredményeinek értelmezésében 86 Az "ideológiai kötélhúzás" folytatása 91 A darwini gondoalt első hazai közvetítői 93 A florisztikai és faunisztikai kutatások a régi és új mezsgyéjén 98 A geológia és a természet történeti felfogása 103 A kinyilatkoztatás és a természettudományok 105 Tudomány és erkölcs 108 A hit és a tudás összeegyeztetési kísérlete. Greguss Ágost 110 A közegellenállás áttöréséért 112 A darwinizmus széles körű elterjedése 1867 után 117 A természettudományok fejlődése a kiegyezés után 118 Az Akadémia és a természettudományi társulatok 121 A természettudósok szemléletmódját meghatározó felfedezések 123 A természettudományok igazságeszménye 125 A természettudomány és a filozófiai rendszerek 127 Rövid pillantás a magyar filozófia helyzetére 131 A darwini gondolat elterjedése - a természettudományok szabadságharcának kibontakozása 136 A társadalmi folyamatok naturalista, redukcionista értelmezése 143 Nacionalizmus - szociáldarwinizmus - 1867. Greguss Ágost 147 Liberalizmus és katolicizmus küzdelme 148 A fajok problémája és a magyar botanika, faunisztika 155 Az antropomorfizmus, antropocentrizmus, teleológia kritikájáról 158 Hit és tudás 160 A "természettudományos" materializmus 162 Amit nem lehet a hittel összeegyeztetni: az élet lényege és keletkezése 165 Amit nem lehet a hittel összeegyeztetni: az ember származása 168 A természettudományok és az erkölcs "védelmezői" 173 "Ignoramus et ignorabimus". Hogyan tovább? 177 Zárszó és kitekintés 182 Rövidítések 187 Irodalom 189