A magyar népek őstörténete

Oldalszám: 600 oldal Sorozatcím: A magyar népek őstörténete Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: Egyesített kiadás. Három kötet egy könyvben. Fekete-fehér illusztrációkkal. Emigrációs kiadás, gyűjteménybe való. TARTALOM E munka bemutatása 7 ELSŐ KÖNYV Hun-magyar testvériség Kárpátországban 13 Mit találunk a kézikönyvekben a hunokról és a magyrokról? 13 Kik a hunok? 13 Kik a magyarok? 17 Beszélhetünk-hun-magyar testvériségről? 25 A hunok nyelvemlékei 27 Milyen nyelven beszéltek a hunok? 27 Mit tudunk a hun vagy székely írásmódról? 29 Szemelvények a székely-magyar rovásírás emlékeiből 34 A hunok rovással írt magyar nyelvű okmányai 36 A kárpáti Hunország népeinek faji sajátságai és népnevei 46 Embertani megfigyelések 46 A Hungar és Magyar név értelme 51 A Székely, Kus és Turki név értelme 56 MÁSODIK KÖNYV A hunok és magyarok őshazájukban: a régi keleten Első benyomásaink az Őshazáról 65 Az Őshazára utaló ismert adatok 65 Az Őshaza személy- és helyneveiben megőrzött magyar szókincs 68 Az Őshaza történeti éghajlata és első gyarmatosai 76 Magyar volt-e a Régi Kelet kultúrnyelve? 81 A kutatások jelen állapota 81 Az úgynevezett szumír és egyiptomi nyelv eredetileg ugyanaz a nyelv 87 A szumír és egyiptomi nyelv egyformán magyar nyelv 91 Rengeteg a Kr. e. évezredekből eredő magyar nyelven írt okmány 98 Az írás eredete 98 Az őshaza írásmódok alapelvei, az olvasás és az ábécé átírás 104 Rovásjelekkel írt keleti magyar nyevlemlékek 109 Egyiptomi hieroglifákkal írt magyar nyelvemlékek 119 Ékjelekkel írt mezopotámiai magyar nyelvemlékek 119 Tiszta képírással írt magyar nyelvemlékek 132 A magyar népek őshazai hitvilága 139 Az úgynevezett termékenységi vallás 139 A napközpontú világkép 146 Hol laktak az istenek? 149 Az istennevek írása 152 Mi történik a halál után? 155 A temetkezési helyekről? 162 Néhány szó a Halotak Könyvéről 166 A magyar népek őshazai államszerkezete 170 A királyi intézmény és a közigazgatás 170 A királyok trónnevei és uralkodói címei 173 Uralkodói jelvények 177 A papi intézmény 180 A vallás politizálódása 187 Az Őshaza néptörténete 192 Az Őshaza északi felének benépesítése 192 Az Őshaza déli felének benépesítése 199 A magyarok északra vonulása 203 A magyar-hun testvériség kialakulása Mezopotámiában 210 Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén 214 Magyar-hun testvérülés a Nílus völgyében 217 Az őshazai magyar nemzetek egyetemes békéje felé 230 Az idézett munkák jegyzéke 234 Tartalom 239 Tájékoztató és köszönetnyilvánítás 5 HARMADIK KÖNYV KÜZDELEM A FEKETE BŐRŰ KUSOKKAL Az afrikai kusok 9 Eredetük és szálláshelyeik 9 Sokféle népnevük 11 A magyarok meghódítják őket és keverednek velük 19 A "fekete" magyarok politikai öntudata 24 Ők képviselik Afrikában a magyar kultúrát ezer éven át 27 Kik örökölték a afrikai magyar kultúrát 30 Jegyzet az újabb Afrika-kutatások főbb irányairól 32 Az Indus-völgyi kusok 35 A nép és országa 35 Milyen nyelven beszélt az ország lakossága 37 Szövegeiket magyarul írták 39 Átvonulnak Dél-Mezopotámiába 42 Az indiai kusok Szuezben és Színaiban 45 A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből 50 A közép-ázsiai vagy turáni kusok 52 Eligazodás sokféle népnevük között (szkíták, hunok, stb.) 52 A szkíták magyar nyelvemlékei 60 Magyarul olvasható szkíta szövegek 62 A parthi nevű nép magyarsága 65 A kusokkal való évezredes kapcsolataink mérlege 68 NEGYEDIK KÖNYV Küzdelem a nomád életformájú szemitákkal A szemiták bejövetele és elhelyezkedése a magyar Őshazában 73 A szemiták eredete és népi kiléte 73 A nekik adott magyar népnevek 77 Kánaán és Szíria népei a szemiták előtt 83 Az őslakosság erőfeszítései a szemita beözönlés megakadályozására 91 A szemiták Asszíriában hont foglalnak és a "világuralom" megszerzését tűzik ki céljukul 95 Felmérik esélyeiket nyutaton: Kánaánban és Egyiptomban 99 A szemiták megszerzik a főhatalmat és leigázzák a magyar népeket 109 Forradalom Egyiptomban 109 Mózes a zsidókat asszír segítséggel kiszökteti Egyiptomból 114 Közös erővel meghódítják Kánaánt 121 A szemita "világmonarchia" megvalósítása Asszíriával 124 Az asszírok bukása 136 Jegyzett az Ószövetség forrásáról 139 A szemiták másodszor is az egész Régi Kelet urai 146 Gyülekező helyük ezúttal Perzsia 146 A zsidók egy részét visszatelepítik a Jordán völgyébe 149 A persza állam szemitizálása és a médák félreállítása 154 A szemiták másodszor is uralják az egész Régi Keletet 157 Jegyzet az Ó-perzsa nyelvről 160 Magyarok, kusok és szemiták a keleti történet utolsó felvonásában 161 A szemitákkal való őshazai küzdelmeink mérlege 162 Az idézett munák jegyzéke 165 Tartalom 173 ÖTÖDIK KÖNYV Az őshazából a magyar nyelvű népek átköltöznek Európába és ott új hazákat alapítanak A Régi Kelet népessége áttelepül Délkelet-Európába 7 A kutatások jelen állása 7 Magyar isten- és királynevek Kréta-szigetén 10 Magyar hely- és népnevek Krétában és az Égei szigetvilágban 14 Magyar nyelvű írások Kréta szigetén 17 A Balkán-félsziget magyar őslakossága 22 Kr. e. 1200 után szemita kötelékek nyomulnak be az Égei térségbe és a Balkánra 24 A görög nép és görög kultúra kialakulása 28 Jegyzet Homeros Odysseájáról 32 Európa nyugati részeibe is magyar ajkú népesség érkezett először 36 Miért nem tudtuk ezt mindezideig 36 A "fekete magyarok" bejövetele 41 A fehér magyarok első hulláma 44 Szántó-vető fehér magyarok érkezése 53 A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve 65 A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában 69 Az első Kelet-Európa szintén magyar alkotás 75 A vonatkozó irodalmi tanulságok 75 A név szerint ismert első keleteurópai gyarmatosok: a Cimmerek 78 A Balti-tenger partjára vándorolt Esthoni és Fenni népek és a Jeges-tenger vidékére került Permiek 79 A Volga és Káma menti magyar néprészek 87 Az első nem-magyar nép Kelet-Európában: a Szarmaták 89 HATODIK KÖNYV A Duna középső medencéjének benépesítése A Balkán-félszigeten át érkező úr törzsek 99 A bejövő népességre vonatkozó eddigi ismereteink 99 A helynevek felhasználása Magyarország ókori történetének nyomozásában 103 A Duna-medence népessége a bronzkor végén 110 A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe 118 A kő- és bronzkori lakosság magyar nyelven írt emlékei 122 A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla 127 Az ókori Magyarország szerepe Közép-Európa első feltárásában 133 A keleti irányból érkező turáni néphullámok 135 A turáni haza kiürítésének körülményei 135 Szkíta törzsek beköltözése a Duna-medencébe 136 A római uralom néprajzi és politikai hatása 140 Attila király az egységes dunai állameszme megfogalmazója 144 Néprajzi és politikai viszonyok a Duna-medencében Árpád fejedelem jövetelekor 151 Árpád az isteni küldetésű férfi 163 Az eredmények összegzése 172 Az idézett munkák jegyzéke 175 Szövegközi térképek Okmánytár