A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által

Tartalom A Marczibányi Intézet pályakérdése / Éder Zoltán 5 A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által A magyar nyelvnek új szavak és szólásmódok által való tökéletesítéséről 29 A magyar nyelv történeteinek rövid rajzolata Nyelvünk régibb történeteinek vizsgálásában előforduló nehézségek és ezeknek eloszlatására szolgáló eszközök 35 Nyelvünk első kiformáltatása Ázsiában 42 Nyelvünk további történetei Ázsiában 55 Nemzetünk Európába általköltözik, mostani lakhelyében megtelepedik, és nyelvünk új kölcsönözések által bővül 60 Nyelvünk az első századokban egészen elhagyatik. Milyen lehetett annak akkori állapotja az első írásbeli maradványok szerént? 66 Nyelvünk Árpád fiúmaradékaiból való utolsóbb és a különböző házokból való számos királyaink alatt parlagon marad 73 A reformáció behozásával nyelvünk míveltetése munkába vétetik, és hirtelen nagy előmeneteleket teszen 77 A Jezus Társasága a deák nyelvet különös pártfogása alá veszi, és ezáltal nyelvünk előmenetelét hátráltatja 85 Mária Terézia uralkodásának közepe felé nyelvünk új mívelőkre talál 90 Honi nyelvünk végre országgyűlési pártfogásra jut, mely által kimíveltetése nem kevéssé mozdíttatik elő 96 A nyelvmívelés szüksége Tökéletesedés az emberi nem célja, és erre a nyelvmívelés szükséges 111 Nyelvünk mívelésére buzdítanak minden műveltebb nemzedék példái, az olaszok, francok és angolyok 117 Az előbbeninek folytatása, a németek, hollandok és dánok 124 Eleink példája meghatalmaz minket az újításokra, nyelvünk mostani állapotja pedig azokat szükségesekké teszi 134 A nyelv mívelését kötelességünkké teszi nemzetiségünk fenntartásának kívánsága 141 A nyelvmívelés a valamennyire pallérozott nemzeteknél az írókat illeti 144 A nyelvmívelésre szolgáló módok A nyelvmívelésnek módjairól közönségesen és az új szók különböző nemeikről különösebben 152 Az új gyökérszavakról 158 Az új szavaknak szármoztatás által való alkotásáról közönségesen és a törzsökről különösen 161 Az előbbeniek folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról a nevekre nézve 167 Az előbbeni folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról az igékre és határozókra nézve 179 Az új szavak összetétel által való alkotásáról 191 Az új szavak kölcsönzéséről 204 A szók értelmének elváltoztatásáról 224 A régi elavult szavak felélesztéséről 238 A vidéki szók közönségessé tételéről 247 Az új szólásmódokról. A nyelveket nem lehet minden tekintetbe a józan okosság szabásai alá vonni 254 A más nyelvek példája szerént alkotott szólásokról 262 A vidéki szólások terjesztéséről 270 A régi szólásformák felélesztéséről 275 Az újításoknak mikori használásáról Az újításoknak céljáról közönségesen és a nyelv bőségéről különösen 280 A nyelv értelmességéről, határozottságáról 287 A nyelv rövidségéről 297 A nyelvtisztításról 305 A nyelv régulásságáról 322 A nyelv szép hangzásáról 328 Az újítások foganatossá tételéről 340 A munka bevégzése 346 Jegyzetek Fontosabb irodalom 356 Szövegmagyarázatok 357 Névmagyarázatok 363 Szómagyarázatok 382