A magyar szatíra száz éve

FÜLSZÖVEG A szatirikus, humoros irodalom történetének vizsgálatához a nem szatirikus, nem humoros, de bíráló művek története is hozzátartozik, mert nagyrészt azok a témák, motívumok, jellemek, amelyek a szatíra és a humor tárgyai, előbb vagy egyidőben nem komikus formában is fölbukkannak - éppen a bíráló jellegű alkotásokban. Az is jellemző általában, hogy a szatirikus művek témái nemegyszer tragikus hangvétellel, vagy legalábbis komoly, fájdalmas-dühös bírálat formájában bukkannak elő. Főleg a nagy társadalmi változások idején nő meg a számuk, midőn az egyes társadalmi osztályokból és emberekből addig nem észlelt hibák ütköznek ki, vagy éppen az átalakulás hatására új hibák keletkeznek. A feddés, a moralizálás, a haragvó kritika rendszerint a komikus bírálat megelőzője vagy velejárója az irodalmak történetében. A gúny, az irónia bizonyos típusa a nevettető hatás nélküli kontraszt, a túlzás gyakran kísérő jelensége ezeknek a feddő, moralizáló írásknak, de még hiányzik belőlük a komikum és a komikum fölény. Vissza TARTALOM Moralitás, korholás, szatíra A moralizáló, feddő és szatirikus irodalom közötti kapcsolat A nemesi konzervatív ellenállás humorának típusai, komikus bírálat eszmei fölénye A polgári szatíra fejlődési fokozatainak egymás mellé csúszása Orczy és mások munkásságában Haladó szellemű korholó irodalom Az anekdota 5 Vígjáték és röpirat Bessenyei szatirikus törekvései I. Egyéni adottságainak, életkörülményeinek szerepe szatirikus művészetének kialakulásában Valóság és komikus viszonya vígjátékaiban Az írói világnézet hatása az ábrázolásmódra 21 Az első magyar szatirikus regény Bessenyei szatirikus törekvései II. A Tariménes a korabeli magyar irodalomban Előzményei, műformája Leírások, hasonlatok, megszemélyesítések A szatirikus ábrázolás jellegzetességei és ezek okai 35 Maradi szellem és szatirikus látásmód Gvadányi József Világképe és jellleme Művészi és komikus eszközei Eredetiség és utánzás Műveinek kapcsolata a szatirikus irodalom nemzetközi motívumaival, alakjaival 44 Viták és paszkvillusok A nemesség bírálata Az antiklerikális szatíra főbb típusai Társadalmi, lélektani, valláspolitikai okai II. József cenzúrarendelete és az üzleti szellem hatása a paszkvillusirodalomra Az antiklerikális paszkvillusirodalom főbb vitái, alakjai, módszerei, művei. A szatirikus hitvédelem 57 Szentimentalizmus és szatíra A szentimentális eszmény és a szatirikus látásmód elllentéte A magyar szentimentalizmus sajátosságai és a szatíra Világnézet és komikum Csokonai verses szatírái Természettudomány, politikai radikalizmus és szatíra Földi Csokonai Debrecen légköre, a költő jelleme, adottságai Líra, játékosság és komikum Ironikus versei Természettudományos műveltségének hatása világnézeti és szatirikus verseire Nemesi és városi életforma-bírálata Klasszicista jellemrajzai 91 Komikumelmélet és szatirikus epika Csokonai vígeposzai A polgári szatíra fejlődési fokozatai Komikumelmélet és esztétikai tudatosság Műforma és komikus eszközök Valóságlátás Csokonai szatíráiban Vígeposz elmélete és gyakorlata a Dorottyá-ban Komikus ábrázoló módszerei 113 Iskoladrámától jellemkomédiáig A Cultura A Tempefői Jellemrajz és társadalom-bírálat A komikus eszközök egysége vígjátékaiban Az orosz vígjáték és a Tempefői Az Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak A két vígjáték eltérése és szerepük a magyar vígjáték fejlődésében 121 Polgári szemlélet és plebejus népi szatíra Polgáriság és debreceniség hatása Fazekas szatirikus szemléletében Népmese és polgári életfölfogás szerepe a Lúdas Matyi szatirikus jelllegében Szerkezet és komikus hatás A fájdalommentesség elve A befejezés problematikája Kéziratos diákirodalom és a korabali szatíra 131 Felvilágosodás és reformkor határmezsgyéjén Az átmeneti kor három fő típusa a hanyatló szatírában: Verseghy - Virág Benedek Vitkovics a felívelő új hullám felé 144 Szatíra és nyelvújítás A társadalmi viszonyok következtében a szatíra a nyelvújítási harcokbal él tovább Kazinczy szerepe a szatíra fejlődésében A nyelvújítási viták A Mondolat és a Felelet A nyelvújítási szatírák 1820 után 153 A felvilágosodás és nyelvújítás szatíráinak komikus eszközei A komikumról A komikus motívumok nemzetközi jelllege Fölvilágosodás és új komikus formanyelv Bessenyei komikus művészete, sokszínűsége A maradi, köznemesi ízlés és komikus formavilága Bessenyei és Gvadányi stílusának ellentétei és eszmei vonatkozásai A középkori komikus eszközök a tizennyolcadik század vége körül Antiklerikális és nyelvújítási paszkvillusok Természettudomány és komikum Csokonai komikumának gazdag skálája A paraszti komikumról Verseghy komikus ízlésvilága Bajza és az epigramma Szerkezet és komikum összefüggései A korszak komikumtípusainak összefoglalása 173 Esztétika és kritikai irodalmunk a szatíráról és humorról Esztétikai irodalmunk kezdetei Első vita a "könnyű műfaj" és a komoly irodalom között Bajza szatirikus polémiái Az epigrammáról A polgári komikumelmélet körvonalai 207 Kölcsey a komikumról a a szatíráról és a humorról Elméletének korábbi értékelése Új ízlés a "durva komikum" ellenében: polgári, nemzeti és általános emberi vonások komikumelméletében A korabeli valóság és komikum A vígjátékról Humorról és szentimentalizmusról 223 Műforma és kompromisszum Cenzúra A reformnemesség és szatíra Fáy indulása a nemesi mulattatók és diáktréfák világából A megyei élet kórleírása Humor, nevelés és nemesi reformeszmék Fáy a szatirikus bírálat elsorvadásáról A meseműforma és társadalmi kompromisszum kapcsolata Az epigramma hatása meséire 240 Műfajváltás kora A humoros próza előtérbe kerülése Eredetiség, humor, valóságábrázolás Fáy elbeszélései és vígjátékai Fáy és Kisfaludy Károly életének két "vígjátéki konfliktusa" Valószínűtlenség és jellemrajz a romantikus és komikus művekben Általános emberi és aktuális elemek Kisfaludy Károly elbeszéléseiben Vígjátéki elemek prózájában Az előadásmód fejlődése Az aforizma az elbeszélő prózában 254 Jellemhiba és osztálykarakter a vígjátékban Kisfaludy Károly vígjátékai Színház Magyarországon Kisfaludy vígjátékainak újszerűsége, jellemző színhelyeik A szereplők foglalkozása Osztályjellem és emberi hiba aránya vígjátékaiban Jelllemek rajza A víg elbeszélés a húszas és a harmincas években A városiasodás és a humoros prózaműfajok elterjedése közötti összefüggések Új tematika Kovács Pál Az apigonok 283 Vígjáték a harmincas, negyvenes években Vígjátéktípusok a korabeli színpadokon A Kisfaludy-hagyomány Színpad és kritika Jelllem- és politikai vígjáték Nagy Ignác, Vahot Imre, Eötvös A komikus, az álombeli és a népmesei képtelenség Vörösmarty elbeszélései A komikus prózafejlődés iránya és Vörösmarty elbeszélései Fantasztikumok Irrealitás és álom szerepe a víg elbeszélésekben Komikus és álombeli képtelenség viszonya Novelláinak fölépítése A komikus hatás dialektikája Humoros prózájának néhány eleme 310 Humoros és szatirikus életképek Humoros szociográfia Külföldi irodalmi példák Életkép és humoreszk Regény és rövid műformák Életkép és romantika A magyar életképírók 319 Életképtől az új rövid műformák felé Nagy Ignác életképei és elbeszélései Polgári szemlélet és szatirikus szociográfia Romantika és valóságelemek A kávéházi mulattatók Újság-műformák kialakulása Az újszerű ábrázolás Vajda Péter és Boross Mihály 342 Életkép és regény Komikus regénykísérletek irodalmunkban Magyar titkok Hazai rejtelmek Ifjabb Békési Ferenc kalandjai Szatíra, romantika, realizmus 368 "Irányzatosság" és a szatirikus regény Eötvös: A falu jegyzője Világnézetének visszahatása a Karthausi hangvételére A Falu jegyzőjé-nek szerkezete, cselekménye Szatirikus jellege Centralizmus és szatirius fölény Irányzatosság, tantételszerűség és szatirikus megjelenítés Művészi módszerei Antifeudális szatíra, polgári ellenpólus nélkül 381 Érzés és indulat - humor és szatíra a költészetben Petőfi Humorérzéke A védekezés humora Humorának és szatírájának sokszínűsége Életsorának és a humorárnyalatoknak összefüggései Közügyek és egyéni élet A keserű humor Hazafiság és társadalmi haladás: átváltás szatírára A helység kalapácsa Zsánerképek Élesedő szatíra Szatirikus versek - nevettető hatás nélkül Ostorozó versek Forradalom és szatíra Haragvó szatíra Nemzeti szatíra Forradalmi pátosz és szatirikus magatartás Sárosy Gyula Széchenyi eszmeköre reformkori humor Kossuth: forradalmi szatíra Vers és röpirat a forradalmi szatíra fő műformái Reformkori humoristák a forradalomban Indulat és műforma Indulat és hangnem 417 Forradalom után A szabadságharc leverésének hatása a szatíra fejlődésére A szatíra és a humor a politikai és nemzeti ellenállás formái Jellemző műformák: a vicc, az adoma, az anekdota Naptárak és anekdotagyűjtemények Anekdota és tömeglélektan Reformkori humoristák a szabadságharc után Vas Gereben: humorba hanyatló szatíra 436 Önvéd és önvédelem nevetése Arany útja a szatírától a humorig A társadalmi helyzet hatása a komikus, szatirikus irodalomra A forradalom bukásának hatása Arany szatíra- és humorelméletére A "Janus-arcú humor" Egyéniség és életsors Az elveszett alkotmány A forradalom előtti pályaszakasz humora Forradalom és szatíra Nemzetet ostorozó szatírák a forradalom után Pszichikai okok A valóság rajza komikus hangvételű verseiben A szeszélyes humor Zsánerképei Népi, komikus versei A derült humor Petőfi és Arany 453 A nagy magyar szatíra Széchenyi Döblingben Széchenyi reformkori műveinek nevelő, javító célzatú humora Politikai helyzete és a Döblingben írt szatírák Döbling és a szatirikus fölény A Rückblick és a Blick A Nagy magyar szatíra Világnézetének kiteljesedése és radikalizálódása a szatírákban Szerkezet és komikus eszközök Önismeret és humor Szatírái és a korabeli magyar helyzet 473 A kétarcú szatíra A Civilizátor A Világos utáni korszak ellentmondásossága A Civilizátor létrejöttének különleges külső okai Főbb problémakörei Komikus hagyományai Kettős iránya 489 Zárszó A komikus formanyelv néhány jellemző vonása a reformkorban és a szabadságharc utáni időkben 501 Kitekintés 509 Névmutató 513