A magyarok és Európa a 9-10. században

ELŐSZÓ Ez a munka államalapításunk ezredéves évfordulójára készült. Nem magyar őstörténet, kivált nem a nyelvtudomány s különösen nem a különböző embertani irányzatok korántsem egybehangzó elméleteire támaszkodó őstörténet. Nem is társadalomtörténet, nem kívánja hát őseinket "fejlődésükben" követni. Nem foglalkozik gazdaságtörténettel, őseink sokat vitatott életmódjával (nomád, félnomád, félnomád földművelő, földművelő ridegpásztor, nem nomád s nem pásztor stb.), életmódváltozásaival, sem az emberek életét átalakító emberi kapcsolatokkal és földrajzi tényezőkkel. Óvakodik a vallás- és eszmetörténeti kérdésektől, mivel nem kellőképpen járatos bennük. Régészeti "történelem" azért nem lett, mivel a régészet önmagában nem szolgálhat alapul történeti feldolgozáshoz, viszont a régészet eredményeinek és módszereinek nem ismerése számos vaskos történelmi tévedés vagy félreértés forrása lehet. Végül nem az Árpádok s a vezérek története a korabeli források vagy éppen a késői krónikás hagyomány (netán a kettő összevonása-egyeztetése) alapján; veszélyes vizeken nem óhajt a szerző hajózni. Könyvem lényege: egykorú, hiteles, írásos feljegyzések csokorba kötése őseink külkapcsolatairól és külügyeik európai hátteréről, s ami ehhez szorosan hozzátartozik: katonai teljesítményeikről, hadtörténetükről, mindez a szerző alapképzéséhez illően régészeti és pénzismereti (numizmatikai) adatokkal kísérve és alátámasztva. Távolról sem csak saját kutatásaimról és eredményeimről lesz benne szó, éppen ellenkezőleg: munkám mindazon tudnivalók összessége, amelyekre elődeink és kortársaink jutottak, nélkülük e könyv nem születhetett volna meg. Természetesen csak a saját szempontjaimmal, látásmódommal egybevágó eredményeket vettem át, válogattam össze, úgy is mondhatnám: olvasztottam bele könyvembe. TARTALOM Előszó 7 A Pontus Euxinus északi partvidékén 9 Néhány észrevétel a 9. századi magyar történetről 15 Etelköz 9. századi régészeti emlékei - kelet-európai keretben 17 Kijev és a magyarok 21 A honfoglalás első szakasza 25 Az első itáliai hadjárat: csata a Brentánál 29 A honfoglalás második szakasza a pozsonyi győzelemig 33 A Németország elleni hadjáratok három évtizede 36 A honfoglalás kor első fél évszázadának vezetőiről 41 Itália, a "kalandozások" földje 43 A külső átjáró "folyosó": Nyugat-Európa 48 Augsburg és a Lech mezeje 51 Arab-normann-magyar hadjáratok Dél- és Nyugat-Európában 57 A déli nagyhatalom: Bizánc barátként és ellenségként 62 A képzelt bizánci "fenyegetés" korszaka 66 Quedlinburg és következményei 72 Géza fegyveres visszavonulása 76 István felövezése és a Szent Lándzsa 82 Megjegyzések a Szent Koronáról és az "aquileiai íjász"-ról 88 Függelék 91 Rövidítések jegyzéke 93 Források és irodalom 94 Képek 113 Magyarázat a képehez 115 Képek 121 Névmutató 149