A magyarság életrajza A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában, A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban,A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711),Az ország új né

Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1990 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 276 oldal Sorozatcím: Reprint Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-05-5743-6 TARTALOM Előszó 5 A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában A honfoglaló magyarság faji egyenlege és népi elemei 7 Népi egyéniség, számerő A Dunamedence politikai szervezetlensége a honfoglalás előtt Az ország népi viszonyai a honfoglalás korában Morva-szlávok, szlávok, avarok, germánok A magyarság által felszívott szláv és más szórványok kérdése A magyar nép tömegéhez képest nem voltak jelentékeny számban A honfoglaló nép teljes társadalmi egész Az életforma cseréje, állandó megtelepülés Az egybefüggő magyar népterület szélső vonalai Szent István korában Magyar népi szigetek, vegyes részek az egybefüggő magyar népterületen belül Az idegen népiség a magyarsághoz képest csekély Szent István országában A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban A magyarság nép gyarapodása a XI-XV. században 24 A belső népterület feltöltése; a törzsek, nemzetségek és családok szétszóródása A település végső képének megformálása: a település tényezői Települési rétegek, a helynevek tanúsága A magyarság terjeszkedési feszültsége a községek alapításában Nyitra, Szatmár, Bihar és Kolozs megyék adatai A magyar népterület határainak előrenyomulása Előretolt magyar népszigetek A XV. században népi kiterjeszkedés a belső térben, városok, mezővárosok Idegenbe szakadt magyar elemek Az ország nem magyar népelemei a középkorban; szórványok és összefüggő népterületek Besenyők, úzok, izmaeliták, jászkunok és tömegeik a magyarsághoz vizsonyítva Német lovagok, városiak és telepes parasztok Latinusok Kisebb nyugati szórványok: csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek Zsidók Összefüggő népterületeken tótok, rutének, oláhok A török hódítás hatása a Balkánon; szerbek Magyarország lakosainak lélekszáma a középkor végén kb. 4 millió; a magyarság arányszáma 80-82% 49 A kb. 800,00 főnyi nem magyar népelem megoszlása A magyar államhatalom magatartása az ország nem magyar népelemeivel Két eltérő történetírói álláspont: autonómia és tudatos asszimiláció A nemzetiségi eszme a történelemben A jelenségek rendszerezése A megtelepedés körülményei: az államhatalom segítő keze Szent István intelmei s az 1481. évi 4. t. czikk Az ország >>utilitas<<-a a törvényekben Önkormányzatok és kiváltságok, a nemzetiségi célzat hiánya; társadalmi tartalom A társadalmi rétegek a kiváltságos területeken; földesúr és jobbágy Elzárkózó törekvések A kiváltság nem fokmérője az állam magatartásának; elmerült és megmaradt népiségek A tömeg kiterjedésének földrajzi elhelyezkedése, zártsága s a hagyományok jelentősége; a kiváltságok szerepe a népiség sorsában A népiség és az állam viszonya a természetes erők pályáján Zsidók és izraeliták, keresztyén szemlélet A népek természetes élete Együttélés, az érintkezési vonalak Keveredés, az asszimiláció üteme A középkorban felszívott népelemek szerepe a magyarság népi alkatában Kultúrális kölcsönhatás Népi feszültségek A magyarság nemzettudata; az "idegen"-ek kizárása Az elrendeltetés hite, a magyarság egysége A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711) A magyar népiség vesztesége a XVI-XVII. századi török hódoltság korában és utána 1711-ig 82 A pusztulás tényezői és földrajzi zónái A török uralma alá esett terület; A megelőző szomszédság végzetes hatása; A rabszedés, a török társadalmi és gazdasdági szerkezet csapásai; A pusztaságok, hadjáratok és telelések nyomában; Menekülés, mértéktelen belső vándorlás A végvár-öv vidéke, portyázás és rabvadászat A törökmentes északi sáv A magyarság zöme a hódoltság és a végvár-öv pusztuló vidékén Magyarok a végvárakban A királyi idegen zsoldos hadak pusztítása a magyarságban; A rendek szüntelen panaszai Erdély sorsa a népiség szempontjából A népsűrűség csökkenése, lakatlanná vált vidékek A felszabadító háborúk sorvasztó hatása A korszak (1526-1711) mérlege Az ország népi viszonyai 1526-1711 100 Eltolódás a magyarság rovására Nagyarányú új rác beköltözés az Alföldre Horvátok bevándorlása Görög kereskedők, örmények Tót gyarapodás és terjeszkedés; az északi vlachok A ruténség előrehullámzása Sok új román falu, román előrenyomulás Németek Zsidók A nemzetiségi kérdés hiánya; nyelvi asszimilációra nincs törekvés Ellenérzés a zsidósággal szemben; a magyar-német viszonylat; a birodalmi kapcsolat hatásai; az idegenek tisztségei; elzárkózó törekvések és viszályok a városokban A népi élet; az életforma és vallás választó vonala A törökség csekély vérségi hatása a magyar népre; magyar és rác A magyarság idegen keveredése csekély, sajátvérű keveredése igen nagy e korban Zárt vidékeken régi családok; az asszimiláció A politikailag megosztott magyarság közösségtudata Az ország új népi képe (1711-1790) Az ország népességének száma 1715/20-ban 122 Az Acsády-féle számítás helyesbítésre szorul, a lélekszám nagyobb: 3-3 1/2 millió A magyarság lélekszáma A lakosság sűrűsége terén nagy egyenlőtlenségek, az alföldi termékeny részeken kevés a nép Nagy belső népáramlás az Alföldre A nemesség vándorlása délre különféle tájakról; a városi elem részvétele nem jelentékeny; a tömeget a parasztság szolgáltatta A földesúri kötelék a belső vándorlás útjában, tilalmak, szökött jobbágyok A jobbágyvándorlás útja dél felé, Erdélyből Magyarországra A magyarság része a dél felé vándorló jobbágyságban; különféle magyar jövevények egy-egy területen Az alföldi sík népi birtoka újra magyar kézben A nemzetiségi térfoglalás a XVIII. században 135 A nem magyar népelemek vonalainak előrenyomulása, szigetek, szórványok A tótság terjeszkedése A ruténség A román térfoglalás, beköltözés, előrenyomulás az erdélyi medencében és az Alföld felé A rácok tömeges megjelenése, településvidékeik kialakulása A mesterséges telepítés, belső viszonylatban és külföldről; populácionisztika, merkantilizmus, bécsi politika A telepítés forrása elsősorban Németország Németek kényszer-átültetése Magyarországra: protestánsok, rendőrileg kiutasítottak, hauensteiniak, katonatelepesek Az önkéntesen jelentkező telepesek adják a telepesek zömét Szivárgás és toborzás, városi elem és paraszt; a telepítők és telepítettek; új földesurak A telepítés módja, nehézségei, a telepesek vagyoni viszonyai A zsidó-beáramlás megindulása cseh-morva, majd lengyel területről, földesúri pártfogás Az ország új népi képe, a temesvári bánság Vallási, gazdasági és társadalmi tényezők a magyarság térvesztésében s az idegenek térfoglalásában, székely kivándorlás Az ország népessége 1787-ben; a magyarság lélekszáma 163 A magyar roszággyűlés állásfoglalása a betelepítés tekintetében; a birtokos érdeke A kor magyar nemzedéke közömbös a népi eltolódás iránt, a magyarság politikai helyzetének és a rendi szemléletnek gátlásai Régi zsellérek helyett új telepesek kapnak jobbágytelkeket A népi élet jelenségei Elzárkózás, a falu kötött társadalmi élete Válaszfalak, vallási-népi elkülönülések, surlódások Az elkülönülések jelei a településekben s a mezei gazdálkodásban A népelemek viszályai a városokban; Szeged, Szabadka, Pest Az asszimiláció a XVIII. században csekély és kölcsönös A nemzetiségi eszme; a rutének, tótok, németek A román és szerb nacionalizmus kezdetei A magyarság új szemlélete a XVIII. század utolsó negyedében: társadalmi nehézségek A nyelvi mozgalom, a nemzeti felbuzdulás A >>magyarizálás<< első gondolatai A népiség történetének tényezői a legújabb korban A magyar népiség 1790 óta 200 A nacionalizmus kora Nép-nemzet Államszervezet-nemzetiség A magyarországi nem magyar népelemek nacionalizmusa A magyar álláspont A népi világ A magyarság számarányának megnövekedése A születések aránya az országban a magyarság és a nem magyar népelemek között Nagy zsidó bevándorlás A zsidók nagy része magyar anyanyelvet vall A kivándorlás népi jelentősége, a magyarság és a nem magyar népelemek vesztesége Az asszimiláció: nyelviség és népiség A magyarság nagy ábrándja az asszimiláció felöl a XIX. században Széchenyi, Kemény, Mocsáry intelmei Beksics grammatikai és politikai asszimilációs tervei A magyar nyelv terjesztésére irányuló iskolapolitika erőtlensége és késő kibontakozása, a népiskolai nyelvoktatás Csekély eredmény A nyelvterjesztés még nem asszimiláció Az összefüggő népterületek mozdulatlansága A terület szélein és a népi szórványok körében mutatkozó felszívódások Az asszimiláció társadalmi tényezői A parasztfalu zárt életformája, elzárkózás a keveredéssel szemben, a vallás szerepe A magyarnevű románok stb. Az asszimiláció igazi terei a városok A városi asszimiláció arányai és tényezői Budapest Az asszimiláltak nagy számban az értelmiségi pályákon, ennek okai Az asszimiláció összképe, visszásságai Tiszta magyarságtudat Forrás és irodalom 248