A mai magyar nyelv

"A mai magyar nyelv" című tankönyv az élőnyelv fejlődéséhez, a nyelvtudomány újabb eredményeihez és a gyakorlati élet követelményeihez igazodva részletesen foglalkozik a mai magyar köznyelv és irodalmi nyelv nyelvtanával - a szófajtannal, az alaktannal és a mondattannal -, valamint szókészletével - a lexikológiával és a jelentéstannal. Könnyen áttekinthető, rendkívül logikus rendszerezésű tankönyv, mely a kétkötetes akadémiai leíró nyelvtant követi ugyan, de rövidsége miatt könnyebben kezelhető, tanulható és tanítható, s tükrözi is a közben eltelt néhány év nyelvészeti változásait is. Minden megállapítását gazdag példaanyag támasztja alá, melynek külön érdeme, hogy sokat merít a mai köznyelvből és a legfrissebb irodalmi forrásokból, szakítva a hagyományos klasszicizáló nyelvtanokkal. Mentes mindenfajta idealista-pszichologista nyelvészeti hatástól - és mértékkel ugyan -, de kitér a strukturalista-generatív nyelvészeti kutatások ismertetésére is, rövid ízelítőt adva eredményeikből. A szerzők - kiváló nyelvtudósok és egyetemi oktatók - szerencsésen ötvözték egybe a nyelvtudományi és az oktató-nevelői tapasztalatokat. Könyvük ezért nemcsak az egyetemi oktatás igényeit fogja kielégíteni, hanem a már korábban végzett pedagógusoknak is nélkülözhetetlen kézikönyve lesz, s a nyelvészettel foglalkozók érdeklődésére is számot tarthat. TARTALOM: Előszó 5 A szófajok (írta: Velcsov Mártonné) 9 A szófajok általános kérdései 11 A mai magyar nyelv szófaji rendszere 13 Átmeneti és kereszteződő szófajkategóriák; kettős, hármas szófajúság 14 Irodalom 16 Az ige 17 Az ige fogalma 17 Az ige mondatbeli szerepe 18 Az ige fajai 18 Az igék kapcsolata más szófajokkal 23 Irodalom 24 A névszók 25 A névszók általános kérdései 25 A főnév 26 A főnévi igenév 26 A melléknév 32 A melléknévi igenév 36 A számnév 38 A névmás 42 Irodalom 55 A határozószók 57 A határozószók közös tulajdonságai 57 A határozószó fajai 57 A valóságos határozószó 58 A határozói igenév 61 A módosítószó 63 Az igekötő 65 Az igekötő jelentései 66 A határozószók helyesírási kérdései 68 Irodalom 68 A viszonyszók 70 A névelő 70 A névutó 76 A kötőszó 78 Irodalom 81 Az indulatszók 82 Az indulatszó fogalma, fajtái 82 Az indulatszók kapcsolata más szófajokkal 83 Az indulatszók hangalakja, hangsúlyozása, toldalékolása 83 Irodalom 83 Alaktan 85 A szóelemek általános kérdései 87 A szóelem fogalma 87 A szóelemek fajtái 87 A szóelemek kapcsolódása 89 A szótövek részletes vizsgálata 96 Az igetövek 96 A névszótövek 102 Irodalom 113 A szóalkotás módjai 114 A szóképzés 114 A szóképzés fogalma 114 Az alapszó 115 A képző 116 A képzők részletes vizsgálata 121 A képzett szók helyesírási kérdései 149 Irodalom 149 A szóösszetétel 151 A szóösszetétel fogalma 151 Az összetett szók szerkezete 152 Az összetett szók alaki, jelentésbeli és hangsúlyozási sajátságai 152 Az összetett szók osztályozása 153 Az összetett szók részletes vizsgálata 154 Az összetett szók helyesírási kérdései 155 Irodalom 163 A szólakotás ritkább módjai 166 A szóelvonás 166 A szóhasadás 167 A mozaikszók alkotása 167 Irodalom 169 A ragozás 170 Az igeragozás 170 Általános kérdések 170 Az igemódok 171 Az igeidők 173 Az igemódok és az igeidők kapcsolata 174 A magyar igeragozási rendszerek 174 Az igeragozás helyesírási kérdései 184 Irodalom 185 A névszók ragozása 186 Általános kérdések 186 A névszók jelei 186 A névszói személyragozás 190 A névszói viszonyragozás 196 Irodalom 204 Mondattan (írta: Rácz Endre) 205 A mondattan tárgya 207 A magyar mondattan általános kérdései 207 Irodalom 208 A mondat fajtái 210 A mondta fajai szerkezetük szerint 210 A kijelentő, a felkiáltó, az óhatjó, a felszólító és a kérdő mondatok 212 Állító és tagadó mondatok 222 Irodalom 226 A mondat fő részei 227 Az alany 230 Az állítmány 238 Az alany és az állítmány egyeztetése 248 Irodalom 255 A szószerkezetek 257 A szószerkezetek fogalma 257 A szószerkezetek osztályozása 257 A szószerkezetcsoportok 264 A szószerkezetek mint a mondat két fő részének alkotóelemei - Szószerkezetek és mondatrészek 266 Irodalom 269 A bővítmények 270 A tárgy 270 A tárgy fogalma; a tárgyas szerkezet 270 A tárgy szófaja 271 A tárgy alakja 273 A tárgy fajtái 274 A tárgy és az igei állítmány kapcsolata 278 A tárgy elmaradásának esetei 283 Irodalom 283 A határozók 285 A határozók általános kérdései 285 A helyféle határozók 294 Az időféle határozók 299 Az állapotféle határozók 305 A módféle határozók 316 Az állandó határozók 330 Egyéb határozók 332 Irodalom 334 A jelzők 336 A jelzők általános kérdései 336 A minőségjelző 337 A mennyiségjelző 342 A birtokos jelző 344 Az értelmező jelző 351 Irodalom 358 A halmozott mondatrészek 360 A halmozott mondatrészek fogalma, mondatbeli szerepe 360 A halmozott mondatrészek fajai 362 A halmozott mondatrészek szófajai és alaki kérdései 364 Irodalom 366 Az összetett mondatok 367 Az alárendelt mondatok 367 Az alárendelt mondatok fajai, alaki kérdései 367 Irodalom 368 Mondatrészkifejező mellékmondatok 369 Az alanyi mellékmondat 369 Az állítmányi mellékmondat 372 A tárgyi mellékmondat 375 A határozói mellékmondatok 381 A jelzői mellékmondatok 402 Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok 415 A feltételes mellékmondat 415 A megengedő mellékmondat 418 A hasonlító mellékmondat 422 A következményes mellékmondat 425 Irodalom 430 A mellérendelt mondatok 431 A mellérendelt mondatok fajai, alaki kérdései 431 A kapcsolatos mondatok 431 Az ellentétes mondatok 434 A választó mondatok 436 A következtető utótagú mondatok 438 A magyarázó utótagú mondatok 440 Irodalom 441 A többszörösen összetett mondat 443 Irodalom 443 A mondatszerkezetének önálló hangtesttel nem bíró eszközei 447 A hangsúly 447 A hanglejtés 449 A szórend 451 A beszédszünet 457 Irodalom 457 A szókészlet (írta: Fábián Pál) 459 A szókészlet általános kérdései 461 A magyar szókészlet nagysága 462 Irodalom 463 A magyar szókészlet tagolódása 464 A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint 465 Irodalom 467 A tájszók 468 A tájszók és típusaik 468 A tájszók és az irodalmi nyelvi szavak viszonya 469 Irodalom 470 A szavaknak társadalmi rétegek szerinti megoszlása 471 A csoportnyelvek vagy szakszókincsek 471 A rétegnyelvek 478 A zsargon 479 Irodalom 480 A szavak megoszlása az élőnyelvi használathoz viszonyítva 481 Az archaizmusok 481 A neologizmusok 482 Irodalom 484 Az idegen szavak 485 Irodalom 493 Frazeológia 494 Szokványos kifejezésmódok 495 A szólások 496 A közmondások 497 A szállóigék 497 Irodalom 498 Az egyén szókincse 499 Irodalom 499 A jelentéstan (írta: Bencédy József) 501 Bevezetés 503 A jelentéstan általános kérdése 505 Irodalom 506 A szó funkciója: a jelentés 507 A hangalak és a tartalom (jelentés) viszonya 508 A valóság és a tartalom viszonya 513 Mi a jelentés? 514 Jelentéskör, jelentéstartalom, állandó és alkalmi jelentés 515 Irodalom 518 A szavak típusai jelentésük szempontjából (Hangalak és jelentés viszonya szerint) 519 Egy- és több jelentésű szavak 519 Azonos alakú és rokon értelmű szavak 535 Irodalom 544 A szóhangulat 545 Irodalom 551 A tulajdonnév 552 Irodalom 555 A példaanyag forrásául szolgáló gyakrabban idézett művek rövidítései 556