A mai magyar nyelvjárások rendszere

A kötet a magyar nyelvjárások fonológiai-fonetikai, illetőleg morfológiai rendszeréről való legújabb ismereteinknek modern szempontú, részletes összegezése. A szerző kritikai áttekintést ad az újabb magyar nyelvjáráskutatás elméleti-módszertani, tematikai problémáiról, foglalkozik a nyelvjárások tipizálásának, területi tagolásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Részletesen elemzi a magyar nyelvjárások atlaszának anyagából 165 hazai és 68 határainkon kívüli magyar lakosságú község nyelvjárását, összesen mintegy 400 000 nyelvi adat alapján. Bemutatja a mai nyelvjárásokban élő hangrendszertípusokat, megrajzolja földrajzi elterjedésüket. Minden eddigi leírásnál részletesebben tárgyalja a magyar köznyelv és a nyelvjárások közötti hangtani eltéréseket, összesen mintegy háromszázat. Minden jelenséget gazdag példaanyagot mutat be. A fontosabb nyelvi jelenségeket statisztikai összevetésekkel, térképekkel teszi szemléletessé és áttekinthetővé. Vizsgálja a fontosabb alaktani jelenségeket. Teljesen új, a nyelvi valóságot az eddigieknél jobban tükröző felosztást ad mai nyelvjárásainkról. Külön, részletesen foglalkozik néhány - nyelvi szempontból igen jelentős - határainkon kívüli nyelvjárásszigettel. TARTALOM Bevezetés 5 Az újabb magyar nyelvjáráskutatás 7 Előzmények 7 A Csűry-iskola 10 Az első országos népnyelvkutató értekezlet 19 A nyelvjáráskutatás formái a két világháború között 21 A nyelvjáráskutatás 1945 után 27 Elméleti, módszertani kérdések 35 Mai nyelvjárásaink 57 A hangrendszertípusok vizsgálata 57 Mai nyelvjárásaink hangrendszertípusai 63 A hangrendszertípusok néhány tanulsága 74 A hangrendszertípusok értékelése 77 A magánhangzó-fonémák gyakorisága 89 Az ú gyakorisága 96 Az ű gyakorisága 102 Az í gyakorisága 111 Az ó gyakorisága 126 Az ő gyakorisága 135 Az é gyakorisága 145 Az á gyakorisága 157 Az u gyakorisága 166 Az ü gyakorisága 173 Az í gyakorisága 180 Az o gyakorisága 192 Az ö gyakorisága 201 Az é gyakorisága 212 Az e gyakorisága 221 Az a gyakorisága 228 Tanulságok 234 A mássalhangzók 241 A mássalhangzók hasonulása: az összeolvadás 262 Hangátvetés: hangkivetés 266 A hangszín-realizációk 271 Mássalhangzók hehezetes ejtése 295 A rövid magánhangzók asszociatív nyúlása 297 Alaktani kérdések 301 A névszótövek 302 Az igetövek 306 A birtokos személyragozás 314 A névszói toldalékok 314 Névszóragok hangrendi illeszkedése 319 Névszóragok használata időt jelentő főnevek mellett 319 Az igei toldalékok 320 A mai magyar nyelvjárások főbb típusai 329 Az északnyugat-dunántúli nyelvjárástípus 334 A zalai nyelvjárástípus 335 Az őrségi nyelvjárástípus 337 A hetési nyelvjárástípus 337 Az észak-dunántúli nyelvjárástípus 337 A Balaton vidéki nyelvjárástípus 338 A közép-somogyi nyelvjárástípus 339 A dél-somogyi nyelvjárástípus 340 Az észak-baranyai nyelvjárástípus 341 A dél-baranyai nyelvjárástípus 342 A Szeged vidéki nyelvjárástípus 343 A Baja környéki nyelvjárástípus 343 A kiskunsági nyelvjárástípus 344 A Szenc környéki nyelvjárástípus 345 Az észak-dunai nyelvjárástípus 347 A csallóközi és szigetközi nyelvjárástípus 348 A középpalóc nyelvjárástípus 349 Az Ipoly vidéki nyelvjárástípus 352 Az északnyugati palóc nyelvjsárástípus 353 A nyugati palóc nyelvjárástípus 354 A déli palóc nyelvjárástípus 355 A keleti palóc nyelvjárástípus 356 A Hernád vidéki nyelvjárástípus 358 A Szikszó környéki nyelvjárástípus 359 A Zagyva - Tarna - Tisza vidék nyelvjárásai 359 A Budapest környéki nyelvjárástípus 360 A hajdú-bihari nyelvjárástípus 361 A közép-tiszántúli nyelvjárástípus 362 A szabolcs-szatmári nyelvjárástípus 362 Az abaúji ö-ző nyelvjárástípus 363 Az északkeleti nyelvjárások 365 A romániai magyar nyelvjárások 365 Nyelvszigetek, nyelvjárásszigetek 366 A nagyobb nyelvjárási egységek 371 Tájszómutatvány 375 Zárószó 377 Legfontosabb irodalom 379 Függelék 381 A szemléltető térképek jegyzéke 381 Jegyzék a magyar nyelvatlasz kiindulópontjairól 382 Tartalomjegyzék 387