A másik Budapest -Képeskönyv az elő(d)városokról

ELŐSZÓ Budapest születéséről, a három város - Pest, Buda és Óbuda - 1873-as egyesítéséről már sokan és sok helyütt megemlékeztek, arról azonban, hogy 1950-ben ehhez a Budapesthez még huszonhárom másik települést is hozzácsatoltak, már jóval kevesebbet hallottunk. Ennek a ,,hallgatásnak" egyszerű oka van: a mai főváros leglátványosabb negyedei, legizgalmasabb helyei gyakorlatilag a Városliget és a budai hegyek által határolt területen, az 1950 előtti Budapesten találhatók. Ez volt a városnak az a része, amely a századforduló lendületével a világvárosok sorába emelte a magyar fővárost, itt sűrűsödött össze Budapest (és az ország) egész történelme, ide futnak be a közlekedés és a kereskedelem szálai, itt találhatók a nemzeti kultúra fellegvárai, egyszóval itt volt és - némileg megritkulva - itt van mindaz, amiért Budapest az ország fővárosa. Így sokakban az a sematikus kép alakult ki, hogy ami ezen a ,,történelmi Budapesten" kívül van, az csak valami másodrendű, érdektelen peremvidék lehet, amelynek a múltja sem tartogathat sok meglepetést. Pedig, aki egy kicsit is ismeri ezen városok és községek egykori világát, az tudja, hogy ez nem így van: a korábban önálló településeken a századfordulót követően még a budapestinél is látványosabb fejlődés indult meg és az 1930- as évekre egy sokszínű, változatos képet mutató peremvárosi övezet vette körül a fővárost. Különböző nemzetiségű, eltérő karakterű települések alkottak egy sajátos ,,Budapesten-kívüli" világot, amelybe éppúgy beletartoztak a hatvan-hetven ezres városok, mint a néhány száz főt számláló nyaralótelepek. Ezt a sokarcú világot a korabeli fényképek segítségével lehet a leglátványosabban rekonstruálni, s ennek a szándéka fogalmazódott meg bennünk néhány éve, amikor belekezdtünk e képeskönyv összeállításába. Kezdetben még tele voltunk megválaszolatlan kérdésekkel: vajon élnek-e még azok, akik itt nőttek fel, s bárhová sodorták őket a történelem viharai, lélekben ma is kispestiek vagy budafokiak? Az újonnan ideköltözők eltöprengenek-e egyszer azon, hogy hol is élnek, mit jelent számukra Rákospalotán vagy Csepelen élni? S a város története iránt érdeklődők vagy a turisták között akad-e, aki teljesebb képet akar kapni ennek a kétmilliós fővárosnak a múltjáról? E kérdések mellett további kételyek merültek fel bennünk: megőriztek-e valahol egyáltalán régi képeket ezekről a településekről, s ha igen, akkor alkalmasak-e a bemutatásra? A helytörténeti gyűjteményeket és a fővárosi múzeumok fotótárait végiglátogatva aztán egy meglepően gazdag képanyag tárult elénk, amelyből addig csak elvétve mutattak be egy-egy darabot. Ez a nagyszámú fotó és képeslap - no meg az a lehetőség, hogy közkinccsé tehetjük az eddig ismeretlen képeket - arra késztetett bennünket, hogy kiadványunkban csak eredeti felvételeket használjunk fel, és mellőzzük a könyvekben vagy újságokban már korábban megjelent fényképeket. Ezzel persze le kellett mondanunk arról, hogy minden települést a maga teljességében mutassunk be, hiszen akadt néhány nevezetes épület vagy utca, amelyről nem találtunk megfelelő minőségű képet. A válogatás során a felvételek eredetisége mellett számunkra a másik fontos kritérium a képek archív jellege volt, hiszen ezek révén mutatható be leghitelesebben a Budapest környéki falvak és városok egykori világa. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Emlékezünk 8 ÚJPEST 11 RÁKOSPALOTA 25 PESTÚJHELY 30 RÁKOSSZENTMIHÁLY 32 SASHALOM 36 MÁTYÁSFÖLD 37 CINKOTA 40 RÁKOSLIGET 42 RÁKOSKERESZTÚR 46 RÁKOSCSABA 50 RÁKOSHEGY 52 KISPEST 54 PESTSZENTLŐRINC 69 PESTSZENTIMRE 75 PESTERZSÉBET 80 SOROKSÁR 94 CSEPEL 97 ALBERTFALVA 103 BÜDAFOK 105 NAGYTÉTÉNY- BUDATÉTÉNY 113 PESTHIDEGKÚT 115 BÉKÁSMEGYER 117 Függelék 120